Porkoláb László: Régi vaskohászati szakkifejezések, műszók, zsargonok (Miskolc, 2003)

E roppant széles világon, amerre csak eljut a hír/ rityeg-rotyog a hohó, izzanak az ércek, a kohászok munkájától/ zengenek a bércek, zúzzad az ércet, nemesítsd a (émet/ kell ez a bonnak, te derék kohász. Fel a kohóra!/ Ércet bele! Fel a pöröllyel, sújts le vele. (ME) kokászolás Olvasztás. (KA/2) kokellenőr A bányai kokmester ellenőre. (CF) kokganéj Kohósalak (E/4) Kohlenklein ném. Aprólékszén. (FJ) Kokknesser n cm. Szénmérő. (RZ) hokmester Megkitezett bányai tisztviselő, hi valamely kohót igazgat, s az ahhan eléforduló munkákkoz, mint mester ért. (CF) kobjTiurika. Munka, mely az ércek olvasztása, és elválasztása körül fordul elő, különköztetésül az aknai munkáktól. (CF) kokmunkás Bányamunkás, ki különösen az illető kokkan dolgozik. (CF) koknyárs, kokónyárs 1. Hosszú, egyik végén kikegyesített vaskot, mellyel a kokófúvó eldugult gégéjét szúrják ki. (FJ) 2. Hegyes dorong vaskói, mellyel a megsűrűsödő salakot szétpiszkálják az olvasztókemencéken, ilyforma eszközük van a kovácsoknak, lakatosoknak is, mellyel az égő szenet piszkálják. (CF) ld. kok, troszkakák kokó 1. Olyan telep, mely az ércekkői fémet állit elő. (FI/2) 2. A fémeknek érceikkői tűzi úton való előállítására kasznált olvasztókemence. (NZ) vö. kok kokó élettartam À kampányok, idények összessége, a kokó üzemkelépésétől a végleges leállásáig, kk. 10—50 év. (RZ) vö. nagyolvasztó élettartam kokókirnsz ld. kabsalak Ujmassai kohó profilja (1813) kokoc(z) Az üditők nagy kalapácsainál kasznált, 1520 percenkénti ütésszámmal működő nyomó kalapács. (KI) kokócsarnok (kezdetleges) A kol lót körülvevő épület, melykez csatlakozott az ércelőkészítő épülete. A kettő között vezették el a vízcsatornát. (RZ) kokóelfojtás Váratlan akadály vagy előre tervezett kokóleálláskor alkalmazott módszer, amikor az olvadt vasat kiürítve a fúvókákat kivéve, a fúvókasok szádait ketömték és a toroknyílást légmentesen elzárták. (KA/2) kokógáz A nagyolvasztókan keletkező 800-1000 kcal/Nm

1 fűtőértékű melléktermék, melyet tisztítás után légkevítők, kazánok, kemencék fűtésére kasználják fel. (G/l) kokókarkantartók À kokó zavartalan üzemelését elősegítő, illetve felújítását végző szakmunkások: ácsok, kőművesek, lakatosok stk. (RZ) kokókoksz A fekete kőszén 1000-1200 °C-on történő száraz lepárlásákól keletkező kk. 6% vizet és legfeljekk 0.8% ként tartalmazó, 7-8000 kalória melegú, 600 °C gyúlási kőmérsékletű (kokó)fűtőanyag. (NY) kokókór Tüdővész, mely sorvasztó lázzal jár, s mely különösen a kokmunkásokat és kányászokat