Porkoláb László: Régi vaskohászati szakkifejezések, műszók, zsargonok (Miskolc, 2003)

F rater lat. Kovács. (GS) fat ri officina lat. Kovácsműhely. (GS) fakrika ferra lat. Kovácsműhely. (GS) faconvas (RN) ld. idomvas at ang. Szurokszén. (KA/1) fagáztüzelés A kavaróeljárásnál kasznált, az aszaltfa-tü­zelésnél gazdaságosakk fűtési módszer. (RZ) fajer ném. (Feuer) fűzkíd, túzfej, a kavaró kemence azon ré­sze, akol a tüzelőanyag gáza keáramlik a ke­mence térke. (V/l) fajeroz ném. (feuern) Ráver, rádolgozik, ráfut. (V/l) fajlagos tüzelőanyag felhasználás Egységyi tömegű nyersvas előállításákoz egesen felkasznált tüzelőanyag meny­nyiség. (NY) fajmeleg Fajkő. (KA/2) fajront ném.(Feierakend) Főleg a váltómúszakkan dolgozók között elterjedt, a munkaidő végét jelző kife jezes. (V/l) fájszli, fájsztling ném. (Fäustel) 3-5 kg súlyú kézi kalapács. (BO) fakocka (JJ) ld. akasztófa fakompresszor Vízikerékkel működtetett, a sűrített levegő megszakítás nélküli és folyamatos szállításá­ra szolgáló két négyszögletes faládákól álló, favonórúddal hajtott, fadugattyúval dolgozó kerendezés. (KH) fakószürke nyersvas Fakószürke, finomszemcsés, öntésre mér­sékelten alkalmas vas. (RZ) faktor Gyárvezető, igazgató. (CS) faktórium Vasi ura kat. (RZ) F AM kuga À folyamatos acélöntő-műken gyártott acélkuga kelytelen elnevezése, kelyesen ön­tött kuga. (NZ) fána ném. (Pfanne) Acéllemezkől régen szegecseléssel, ma ke­gesztéssel készült 30-110 tonna kefogadóké­pességű, samott téglával vagy tűzálló masszá­val készült nyersvas- vagy acélüst. (V/l) fánc, féder ném. (Feder) 1. Horony. (KA/2) 2- Túlfolyás a formafejek találkozásánál. (PI) ^ ö. oorja, anya gtökklet. (VA) fáncs Szögecs zömítendő feje. (FJ) fandk, fáner ném. (Pfanne) Kézi öntőüst. (Pl) farkor (ugrás) 1. Rövid, félkörken lekerekített kőrkötény, melyet a kányász övszíjjal felerősítve a farán viselt, kogy leülhessen, illetve a gerendákon lecsúszkasson rajta a mélyke. (SZ) 2. A kezdő bányásszal munkáka lépésekor átugratták a farkőrt, ezzel jelképesen bá­nyásszá avatták s a szakmába tartozóna kfo­gadták. (Selmeci diákhagyomány szerint a kalekjelölteknek a sörrel való megkeresztelés után még át kell ugornia a farkőrt. Nem far­bőr teszi a bányászt bányásszá, mert akkor minden borjú bányász lenne... Bányászmon­dás.) (MB) vö. fuksz-tot farkas Vassalaktömzs, mely a kezdetleges kokók­kan keletkezett, és töktnyire azok falán rakó­dott le, a kokót tönkretevő. (BL) vö. medve farkaskalapács 1. Pöröly, mely a forgástengelyen túl esz­közli az emelést. A nyélnek azon része, mely a forgáspont mögött fekszik, úgy aránylik az elülső részkez, mint 4:9-kez, egészen 4:12­köz, emelése: 50 cm. Másnéven végemelt ve­rő. (KA/2) vö. mellpöröly 2. Hazánkkan leginkákk elterjedt, na­gyokk erő kifejtésére és a finomakk munka ­menetekkez is alkalmas kétkarú emelőként fag tényl

Next

/
Oldalképek
Tartalom