Ágoston Katalin, Gulya István szerk.: A sánta kovács - Oktatási segédanyag múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz (Miskolc, 2008)

A kovács társadalomban betöltött szerepe koronként és kultúránként igen eltérő volt. A közösségben általában központi helyet foglalt el Európában. Messze földről felkeresték, idegenek is gyakran megfordultak nála, míg a kovács dolgozott, kicserélték a híreket. A dohány elterjedésével még inkább a falusiak gyülekezője lett a kovácsműhely, mert ott mindig pipára lehetett gyújtani. Hallgatták a kovácsüllő zenéjét, amire különösen büszkék voltak a mesterek. A kovács és segédei a munka tempóját énekekkel, rigmusokkal alapozták meg. A jól elvégzett munkára hívja fel a figyelmet a következő angol mondóka: „Egy szög miatt a patkó elveszett Egy patkó miatt a ló elveszett Egy ló miatt a lovas elveszett Egy lovas miatt a csata elveszett Egy csata miatt az ország elveszett Máskor verd be jól a patkószöget." Egyes népcsoportoknál a kovácsok privilégiumai közé tartozott a házasságkötés is, mint pl. a kaukázusi abházoknál. A leghíresebb közülük a Gretna Green-i kovács, a XVIII. századi Skóciában az ő műhelyében házasodtak meg azok a fiatalok, akik koruk miatt még nem köthettek volna házasságot. Sok pár Angliából szökött át Skóciába. Napjainkban a filmekben is találkozhatunk a kovács alakjával. Az „Erik, a viking" kovács szereplője a háború fenntartásában érdekelt, mert csak akkor van bőven munkája. Az „Asterix" történetekben a varázsitalt fogyasztó kovács puszta kézzel alakítja a vasat. A patkolókovács Baliánból Jeruzsálem hős védője lesz a „Mennyei Királyság'-ban. Keress olyan filmeket, melyekben fontos szerepet kap egy kovács!