Kalmár Ágnes: A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely Gyűjteménye (Kecskemét, 2002)

„Grabóka” – Grabowieczky Leon (1881–1968) művészi játékszerei

„GRABÓKA" - GRABOWIECZKY LEON (1881-1968) MŰVÉSZI JÁTÉKSZEREI 95 A 20. század első évtizedeinek hazai iparművészetéről - tárgyi emlékek hiányában ­elsősorban írott forrásokból értesülhetünk. Kivételes öröm és szerencse Grabo­wieczky Leon munkásságának fennmaradása, melynek anyagából nem csupán egy mű­hely működését tudjuk rekonstruálni, hanem az azt megelőző eszmékről, gondolatok­ról is születhetnek elképzeléseink. Amennyiben láttuk a korábbi iparművészek - Wes­sely Vilmos, Juhász Árpád, Undi Mariska - játékszereit, vagy mindezek hiányában a róluk készült fényképfelvételeket, emellett olvastunk a 19. század második felében ala­kult játékkészítő műhelyekről, azonnal szembeötlenek hasonló vonásaik. A játékok erős kötődése a népi kultúra tárgyi és szellemi hagyományaihoz, valamint a nép díszítő­művészetéhez, természetesen a készítő művészek egyéniségén átszűrve, a párhuzamok ellenére is újat alkotva. Grabowieczky Leon egykori fajáték-készítő műhelyének fennmaradt dokumentumai páratlanul gazdag mintát hagytak az utókorra. Ezek festett, készre kivitelezett játék­szerek, melyek minden részlete körültekintő és gondosan előkészített kézi munka. Mellettük csupasz, de már összeállított tárgyak, valamint faelemek, talpak, kerekek, melyek összecsavarozására még nem került sor. Ezeken kívül a játékszereket ismertető kész tervrajzok, fekete grafitmunkák, vagy színes ceruzarajzok és áttetsző papírra felírt elemek, melyek a tárgyakat díszítő motívumok azonos témára készített számtalan variációi. Gyönyörűen kivitelezett részminták erős kartonpapírból, vaslemezből és a festés külön műveletére elkészített papírsablonok, melyek mindegyike csupán egy kicsiny részt foglal magába az egészből, éppen csak annyit, amennyit egyetlen tárgyra azonos színnel kellett festeni. A fennmaradt üvegnegatívok is igen értékesek, általuk a játékszerek egy teljesebb világába tekinthetünk be. E sablonok és minták egy olyan tehetségű és felkészültségű ember munkájáról beszélnek, aki hatalmas fantáziával, emellett mérnöki pontossággal készítette elő a játékok mintáit. Grabowieczky Leon 1881. február 2-án született Budapesten, s itt hunyt el 1968-ban. Családjának élete, sorsa legendába illő, mint az a történet is, melynek során lengyel hercegi származású édesapja Budapestre került, aki később itt nősült meg, erdélyi ma­gyar leányt vett el feleségül. Grabowieczky Leon tanulmányait Zilahon végezte, majd visszatért Budapestre, ahol a Fővárosi Iparrajziskola növendéke volt. Ifjú tanárként a Szamosújvári Állami Főgimnáziumban tanított, munkája mellett a Vöröskereszt Egylet­beli jótékonysági tevékenysége kapcsán különösen sok hadiárvát támogatott. A gyer­mekek számára egy, a valóságon kívüli tündérvilágot kívánt teremteni, mely gondolat szolgált alapjául a későbbi játéktervezői és -készítői tevékenységének. Ekkor formálta meg az első darabokat, puha nyárfából, melyeken finom tűpettyek együttese alkot virá­gos ornamentikát. Ezek voltak a „szamosújvári eredetiek", ahogyan egy nyilvántartás­ban megjelölte őket, könnyű, kézbe illő szép tárgyak, anyaguk, formájuk és díszítésük teljes egysége uralkodik rajtuk. Kapcsolatok, párhuzamok után keresgélve, a játékok között kutatva, feltétlenül felme­rül bennünk a falusi vásárok hangulata is, mozgalmas és élénk színességében, tarka for­"GRABÓKA" - LEON GRABOWIECZKY'S (1881-1968) ARTISTIC TOYS

Next

/
Oldalképek
Tartalom