Kalmár Ágnes: A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely Gyűjteménye (Kecskemét, 2002)
Művészi játékok a 20. század első évtizedeiből
MŰVÉSZI JÁTÉKOK A 20. SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDEIBŐL 85 A Magyar Iparművészeti Társulat 1901 november végi ülésén Gelléri Mór felszólalásában külföldi példákra hivatkozott, amikor megfogalmazta, hogy időszerűnek találná, ha a „társulat is gondoskodnék magyar vonatkozású, csinos s amellett gyermekjátékszerek mintáiról". Ettől kezdve a gyermekek családi és iskolai környezetének változtatásának, alakításának ügye mindig felszínen maradt, közöttük kiemelve a képeskönyv, a gyermekszoba, a rajzoktatás és a gyermekjátékszerek megválasztásának jelentőségét. A Magyar Iparművészeti Társulat 1904-ben az alábbi megfogalmazásban írja ki az első hazai játékkészítő pályázatát: „Terveztessenek magyaros jellegű, ízléses és ötletes gyermekjátékok". A Társulat olyan tárgyakat kíván, melyek a maguk egyszerűségében a gyermekek kedélyvilágához állnak közel, tartósak, és amelyeket hazai játékműhelyeink és gyáraink olcsón elkészíthetnek. A pályaművek között nem osztottak ki első díjat, valószínűleg azért, mert azok nem tettek eleget a szabott feltételeknek, mivel sokszorosított előállításra nem voltak alkalmasak. A nyertes Undi Springholz Mariska lett, aki a »Péterke királyfi szekere« művére II. díjat kapott. Fából készült játéka a háziiparban már ismert, kerekeken guruló talpon álló lovak által húzott szekér törékeny finomságú változata. Ugyanezen pályázat díjazottjai Wessely Vilmos forgathatós, csörgős Jancsit ábrázoló tervrajza, valamint Sommer Vilmosnak juhászt, báránykákat és kutyát megjelenítő, szintén fából faragott játékmintái. A St. Lousi Világkiállítás bronzéremmel való kitüntetettje is Undi S. Mariska, aki népies modorban tervezett gyermekszobát ez alkalomra, melybe játékszerek is tartoztak. Életműve szorosan kötődik a Gödöllői Művésztelep szellemiségéhez, melyben jelentős szerepet kapott a gyermekek környezetének alakítása, az ahhoz tartozó berendezési tárgyak, közöttük játékok és képeskönyvek tervezése. Játékai akvarelljein maradtak fenn számunkra, melyek a Játékmúzeum gyűjteményének darabjai. A két festmény viseletes figurákat ábrázol, Budakeszi és Sárköz {képtáblán fenn, é.n., 28x26,5 cm) hagyományos női öltözeteiben, valamint mezőkövesdi asszonyt és férfit, rákospalotai aszszonyt szintén népviseletekben {képtáblán lenn, é.n., 40x28 cm). Az oldal- vagy elölnézetben ábrázolt alakok feltehetőleg falemezből körülvágott, mindkét oldalán festett játékok tervei, közöttük a sárközi leány figurájának hátulnézeti képével. Mindettől eltérő stílusú a lován vágtató, kardját kivonó huszár játékterve {következő képtáblán lenn, é.n., 25,5X20 cm). A Szórakaténusz gyűjteményének értékes darabjai Undi S. Mariska különböző mesékhez készített eredeti színes illusztrációi, 18 lap akvarell {következő képtáblán fenn, é.n., 20X25,5 cm). Az Iparművészeti Társulat által 1905-ben megrendezett karácsonyi kiállítás úttörő jelentőségűvé vált a magyar játékkészítés ügyében. Wessely Vilmos saját tervezésű játéktárgyakkal szerepelt ez alkalommal, melyeket a Hegybánya-Szélaknai Állami Gyermekjátékszer-készítő tanműhelyben valósítottak meg. Anyaguk kizárólag a fa, amelyet lombfűrésszel, esztergagéppel és faragókéssel munkáltak meg. A fűzvesszőből ARTISTIC TOYS FROM THE FIRST DECADES OF THE 2OTH CENTURY