Kalmár Ágnes: Grabowieczky Leon Művészi Magyar Játékműhelye, Budapest (A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely Gyűjteményei 2; Kecskemét, 2005)

Játéktervei akvarelleken maradtak fenn számunkra, melyek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményének darabjai. Két festmény viseletes figurákat ábrázol, Budakeszi és Sárköz hagyományos női öltözeteiben, valamint mezőkövesdi asszonyt és férfit, rákospalotai asszonyt szintén népviseletekben. Mindettől eltérő stílusú a lován vágtató, kardját kivonó huszár színes játékterve.'

9 Az 1903-ban megrendezett karácsonyi kiállításon Toroezkay Wigand Ede három szobája közül egy szintén gyermekek számára készült, mégpedig pácolt tölgyfából, Mocsai József kivitelezésében, melybe a kézimunkákat Nagy Sándor és Nagy Sándorné tervezte, illetve kivitelezte. A korabeli leírás és a képek szerint a mennyezet tartó oszlopait kopjafák ihlették, az anyagok kötése csapolással történt, emellett a bútorok felső szegélye, a padok karfája és támlája mind a népi díszítőművészetből merített egyes részleteket idézi. A bútorok kivágásain a szív mintája ismétlődik, a „Két kis kakas összeveszett" népdalsorból pedig rézvereteken, hímzett párnákon megjelenő ornamens lett. A szobában néhány fa játékot is elhelyeztek, lovas kordét, díszes elefántot és lovas figurát, melyek formájukban és díszítésükben tökéletesen a gyermekszobához illeszkedtek.

20 Az 1904-es karácsonyi kiállításra az előző évhez hasonlóan ismét Toroezkay Wigand Ede tervezett bútorokat, mégpedig Budapest főváros megrendelésére elemi iskolai tanterem berendezést, melynek falat díszítő festését Kőrösfői-Kriesch Aladár tervezte. A korabeli feljegyzések szerint szinte eseményszámba ment a bútorok polcain elhelyezett fajátékok megjelenése, melyeket Wessely Vilmos, az Iparművészeti Iskola volt növendéke tervezett, kivitelezésük a Hegybánya-Szélaknai Állami Játékkészítő Tanműhelyben történt. A tervező a játékok témáját a falusi emberek életéből, valamint magyar népmesékből merítette, így volt közöttük szamarán ülő juhász, egyszeri budai kutyavásár jelenete, vadruca tojásaival. Anyaguk fa volt, melyet festett virágos motívumokkal vagy azok egész soraival díszített. „Egyszerűségükben is mozgékony, helyenként mozgatható, szinte egyéni jellegű lények", írta róluk a korabeli szakmai közönség. Szász (Sommer) Vilmos a kiállításon szintén szerepelt játékaival, valamint Ürmössyné-Benczúr Elza, akinek torockói bababútorait törékenynek és kissé drágának ítélte a közönség.

21 Az Aradon megrendezett Iparművészeti Kiállításon a gyermekjátékokat Wessely Vilmos elképzelései szerint, részben Werther Hugó gyárában, Békéscsabán, részben pedig a Hegybánya-Szélaknai Játékkészítő Iskolában valósították meg. A csacsifogat íves virágos oldalú kocsijában három kendős asszony ül, ruhájuk ujja is virágmotívumokban ékes, a szamár hátára szintén hasonlóan díszített nyereg került. A játék konyha paravánján felül futó frízsorára festett gémeskút, libapásztor, lovacska és szamáron ülő juhász került.

22