Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Kovács Sándor: A Balaton-felvidék középkori templomromjai Cholnokyjenő munkásságában
templomtorony már nem, csak a szentély diadalíve és a hajó északi fala áll24. Cholnoky mind az északi, mind a déli romokat lerajzolta. Az északi rom talán a parókia lehetett. A déli rom a templomé, amelynek szentélye ablakait is bejelölte rajzán. Precíz alaprajzain a méreteket pl. az ablakok magasságát is pontosan feltüntette. A D-vel jelölt ablaknál feltüntette annak gót stílusát is. A Magyar Nemzeti Múzeum ELTE letéti anyagában CHOLNOKYnak három fényképe található erről a templomról. Feltehetően 1922-ben délnyugatról, délről és keletről is lefotózta. (Bognár 2002-2004) g. Kisőrsi harangláb festménye. (Kővágóörs) Cholnoky 1923-ban járt a környéken Tibor fiával és naplója augusztus 14-i bejegyzésében írja: „Kisörs emeletes harangtornya is érdekes." Genthon (1951) szerint a harangláb XVIII. századi, de a mellette lévő csekély maradványok középkoriak. Cholnoky erről a romról is készített később festményt, amely múzeumunkban található. A135-86 leltári számú festménye évszám nélküli, akvarell technikával készült. Ezenkívül Kővágőörs nyugati vége felirattal található a gyűjteményben a templomromról fotó 1923. augusztus 14. dátummal. Ez a kisőrsi templomrommal azonos. 1935-ből is van fénykép a romról a Nemzeti Múzeumban (Bognár 2002-2004)2Sio. Ecséri templomrom festménye. A barátcellák mellett a másik kiemelt helyet Cholnoky világában az ecséri templomrom foglalta el, ahova több ízben is visszatért. A XII. századi ecsérpusztai templomrom (Révfülöp és Kővágóörs között) a török korban elpusztult Ecsérfalu temploma volt. A rét közepén emelkedő, ritkaságszámba menő háromhajós templom főleg vörös homokkőből épült, durván falazva. Tornya, félkörös szentélye és a főhajó árkádjai is figyelemre méltóak voltak. A főhajót három pár félkörívvel összekötött pillér választja el az oldalhajótól. Utóbbiak kelet felé rövidebbek és egyenes záródásúak. Osszáriuma (csontkamrája) is volt. Bejárat a déli oldal nyugati részén épült előcsarnokból nyílt. Magasított szentélypadozat volt. Előtte a kőpadlóban két kereszt formájú mélyedés fedezhető fel. 5. Az ecséri templomrom festménye Cholnoky még ép tornyát is látta, de ez később (1936-ban) leomlott. Vázlatfüzetében találtunk a romról egy kis vízfestményét 1915. április 10. dátummal. (142-86 leltári szám) 1922-ben ismét lefestette. Naplója szerint 1924. július 19-én viharban festette le (kőkerítésével együtt) olajtechnikával. Fotókat készített róla 1900-ban, 1922-ben, 1923-ban, 1934- ben. így szépen tudjuk követni tíz - húsz évenként a templom lepusztulásának döbbenetes folyamatát. A Magyar Nemzeti Múzeumban hat fényképe található 1922 júliusából: kettő délről, kettő délnyugatról, egy keleti falának freskójáról és egy homlokzatáról. 1923. augusztus 14-én a freskót ismét lefotózta. 1934-ből egy fotója ismert Révfülöp, Ecséri templom jelöléssel (Bognár 2002-2004). A Balaton című könyvében három fényképet is publikált a templomromról. Figyelemre méltó, hogy az ecséri rom freskómaradványairól is közölt fotót. (C holnoky 1937, 91. ábra) Leírása szerint a templom nyugati falán a gyermekét tartó Szűz Mária alakját látta, piros és sárga csíkos ruhában. A Hazánk és népünk egy ezredéven át című könyvében az ecséri romról részletes képaláírással kiegészítve közölte le vízfestményét (Cholnoky 1935,31. képmelléklet). A templomromot 1962-1963-ban, majd 1999-2000- ben restaurálták. Tornya 1936. évi leomlása miatt különösen dokumentumértékűek a templom még épebb állapotában készült Cholnoky fotók és festmények26. Egy másik szintén az ecséri templomromot ábrázoló akvarellje múzeumunkban A Kárpát-medence tudo89 4. Részlet CholnokyJenő XXXVII. számú terepnaplójából
