Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Kovács Sándor: A Balaton-felvidék középkori templomromjai Cholnokyjenő munkásságában
1. Az egykori apáti falu templomromja napjainkban kozzon rá, hogy évente egy-egy romot rendbe hoz9. Sajnos a második világháború és az azután bekövetkező politikai felfordulás a szép terveket hosszú időre elodázta. Cholnoky a templomromok restaurálását 1950-ben bekövetkezett halála miatt már nem érhette meg. A Balatoni Intéző Bizottságot 1947-ben meg is szüntették és csak 10 év múlva alakult újjá ’°. A műemlékvédő munkálatokra általában az 1950-es évek vége felé, az 1960-as években, majd az i990-es évek után került sor. Cholnoky 1942-ben javasolta az Országos Természetvédelmi Tanácsnak, hogy terjessze elő a Földművelésügyi Miniszternek a Tihanyi-félsziget nemzeti parkká nyilvánítását, amelynek indokai között a természeti értékeken kívül a történelmi emlékeket (három templomromot, barátlakásokat) is említett". Mindössze az apáti templomromot állították helyre, a tihanyi barátcelláknál megkezdték az ásatásokat, az aszófői templomrom restaurálási tervei elkészültek, de a háború miatt a munkák folytatásával leálltak,a. A Tihanyi Tájvédelmi Körzet - mint az országban első ilyen - csak 1952-ben jött létre, amely részévé vált az 1997-ben létesített Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak. Itt jött létre 1984-ben az ország első tanösvénye, a Lóczy Lajos tanösvény, amely a barátcelIákhoz vezet ’3. A középkori magyar templomromok történelmi jelentősége valóban óriási. Tudvalevő, hogy az Árpádházi királyok idejében Szent István király idején először tíz falu, majd minden falu épített templomot. Romjaik tanúskodnak a Balaton környék jóval sűrűbb településhálózatáról, a magyar építőművészet magas színvonaláról, a külföldi, francia, olasz, német, sőt az ókori római minták hatásáról és a török hódoltságkori pusztításról. Az elpusztult egykori falvak mementói- ként csak a templomok romjai maradtak meg. Az Árpád-kori templomok nagy száma valóban a korabeli magas műveltség, a birtokosok gazdagsága és az erős keresztény hit bizonyítékai. Felépítésüket segítette a környék építőkőben, permi vörös homokkőben, triász és szarmata mészkőben, dolomitban, bazaltban, a Káli-medencében kovásodott homokkőben való gazdagsága is. A Cholnoky által is szakirodalomba emelt romokról korábban részletes leírást adott Békefi Rémig, aki a Lóczy Lajos által életre hívott Balaton monográfia egyik résztanulmányaként írta meg A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban című művét 1907-ben. Ebben is számos fényképet találhatunk, amelyeket összevetve a Cholnoky által 20-30 évvel később készítettekkel, képet kaphatunk a romosodás sajnálatos folyamatáról. (Ennek részletes bemutatása most nem feladatunk.) Támpontul szolgált Cholnoky számára és számunkra is Darnay-Dornyay Béla Balatonról, 1934-ben megjelent műve is '4. El kell ismernünk, hogy a romosodáshoz nem csak a török, hanem a későbbi korok, főleg az utolsó két évszázad lakossága és az állam közönye is hozzájárult. Voltak azonban a romok iránt pozitív viszonyulást mutató emberi magatartások, egyéni mecénások is, akiket Cholnoky is követendő példaként emelt ki írásaiban. Ilyen például a tagyoni Szent Balázs templomromot az 1920-as években megvásároló Lanczy György, aki a tornyot, kórust rendbe hozatta, lépcsőt épített hozzájuk és a portáléra a „Sandám et terribile nőmén e/us”feliratot tetette. Ilyen a révfülöpi kapcsolatainál és a révfülöpi templomromnál említett Sebestyén Gyula romvédő tevékenysége is ’5. Művészeti szempontból stílusukat tekintve ezek a falusi templomok a legrégebbi középkori, román stílusú építményeink, ezért még romjaikban is különleges értéket képviselnek. A legtöbb templomrom a XIII. században épült román stílusban, melyeket későbbi igény szerint bővítettek és modernizáltak gót stílusúvá. Jellemző a keletre tájolt szentély, a longitudinális térképezés, a félköríves tölcsérbélletes ablakok, ikerablakok alkalmazása. Többnyire egy hajós, (bár három hajós ún. bazilikális formájú is akad), az egyenes vagy félkörű szentélyzáródás, a szentélyek sík vagy donga illetve román boltozata (két donga keresztezése), és a csúcsív. Néhai Gyurkó János érdi műemléki szakember szerint Veszprém megyében az egyenes szentélyzáródás ciszterci hatásra hamarabb váltotta fel az íveset, mint máshol,6. 86
