Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Papp-Váry Árpád: Cholnoky Jenő térképészeti munkássága
CHOLNOKY,,,# FÖLDRAJZI És STATISZTIKAI ATLASZ 78 fő* és 155 melléktérkép. Világstatisztika. Szerkesztette Cholnoky Jenő dr. egyetemi tanár, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke. Harmadik, javitott kiadás. Budapest 1934. Győző Andor kiadása. í. Cholnoky atlasz belső címoldala Azokat az atlasztérképeket, ahol Cholnoky neve tervezte vagy rajzolta megírással szerepel, nyílván ő készítette. Az atlaszok tartalmának összeállításánál, az egyes térképek kialakításánál biztosan véleményt formált és tekintélyével, szavával lényegesen befolyásolta a termékek végső kivitelét. Hosszú évekig tagja voltam a Kartográfiai Vállalat szerkesztőbizottságának. A bizottság elnöke Radó Sándor volt. Ő fiatalabb korában légitérképeket, egy atlaszt és sajtótérképek tucatjait szerkesztette. 1954-ben Magyarországra hazatérve már csak a térképkészítés szellemi irányításában vett részt. Közreműködött az atlaszok felépítésében, a térképek tartalmának, névírásának meghatározásában, majd a térképek terveit is átnézte, javította vagy lényegesen módosította. Elnézést, hogy Cholnoky kapcsán RADÓről írok, de úgy gondolom hasonló volt Cholnoky módszere is a térképek nagy részénél, azzal a különbséggel, hogy ő minden atlaszba és könyvébe egy-két térképet maga szerkesztett. Az irodalmilag nem rögzített, csak szóban kifejtett észrevételei lényegesen befolyásolták a térképek végső kivitelét, de lehet, hogy Cholnoky ezt nem érezte igazi, önálló alkotó tevékenységnek. Oktatást segítő térképészeti munkái A Kogutowicz Manó által 1890-ben alapított Magyar Földrajzi Intézet Rt. a hazai földrajztudomány kiválóságait igyekezett bevonni egyes termékei készítésébe. CHOLNOKYt először 1896-ban kérték fel közreműködésre. A milleniumra megjelent 51 cm átmérőjű glóbushoz kellett magyarázót írnia. A század vége felé egy új atlasz készítésével bízta meg Kogutowicz. Az atlasz címe: Középiskolai atlasz, Cholnoky Jenő közreműködésével, tervezte és rajzolta Kogutowicz Manó. Fodor szerint az atlasz hegy- és vízrajzi térképe „földrajzi szempontból... kiemelkedő jelentőségű” (Fodor 1952-1954, p. 349). Ezen a térképen Cholnoky megkísérelte a Kárpát-medence hegyneveit logikus, egymásra épülő rendszerbe foglalni. Elveit nyolc évvel később külön tanulmányban is közzétette. Az iskolai atlasz több térképét átvették az 1902- ben megjelent, nagyközönségnek készülő Teljes földrajzi atlaszba. Ezek között volt Cholnoky hegy-vízrajzi, geológiai, néprajzi térképe is. (Néprajzi térképének szerkesztési elveit külön cikkben is feldolgozta 1906-ban.) 1901-ben Cholnoky írta meg Budapest összes területének falitérképe használati útmutatóját. 1906-ban új iskolai atlasz látott napvilágot Kozma Gyula szerkesztésében, egy könyvkiadó kiadásában, címe: Képes földrajzi atlasz elemi népiskolák számára. Cholnoky a Földrajzi Közleményekben a terméket kemény bírálattal illette, szerinte a térképek pontatlanok, a képek ízléstelenekés nem kapcsolódnak a térképi ábrázoláshoz. Kogutowicz Manó 1908. évi halála után fia, Kogutowicz Károly már sokkal jobban támaszkodott Cholnoky tudására és munkájára. 1910- től apja neve helyett magát tűntette fel az iskolai atlasz címlapján. A világháború alatt, irodalmilag még nem feldolgozott okok miatta Magyar Földrajzi Intézet pénzügyi, majd szellemi vezetése is kicsúszott Kogutowicz Károly kezeiből. Az intézet irányítását a főrészvényes Franklin Társulat vette át, amely a térképkészítés helyett a sokszorosítást tekintette központi feladatnak. Ezért Kogutowicz Károly a világháború után az általa szerkesztett iskolai atlaszát nem a részbeni tulajdonát képező Magyar Földrajzi Intézetnek, hanem az újonnan alakult, elsődlegesen topográfiai térképek készítésére alapított Állami Térképészeti Intézetnek ajánlotta fel közlésre. Itt jelent meg 1923-ban a 32 oldalas iskolai atlasza. Az atlasznak hamarosan több változata is elkészült a különböző iskolatípusok számára. A Magyar Földrajzi Intézet a piacvesztést okozó konkurens termékeket látva elhatározta egy új atlasz kiadását. Az Intézet Cholnoky nevével, mint korábbi térképeik biztos márkanevével akarta új terméküket piacra vinni. Cholnoky mellett a kor neves földrajzosait kérték fel az atlasz térképeinek megszerkesztésére. A földrajzi iskolai atlasz a középiskolák és polgári iskolák első osztálya számára 1926-ban, a magasabb osztályoknak szóló 1927-ben jelent meg. A térképek oktatási szempontból csak három magasságot (100 m alatti, 100-200 m közötti, 200 m 77
