Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Papp-Váry Árpád: Cholnoky Jenő térképészeti munkássága
CHOLNOKY JENŐ TÉRKÉPÉSZETI MUNKÁSSÁGA Dr. Papp-Váry Árpád DSc. Főiskolai tanár, címzetes egyetemi tanár Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 1148 Budapest, Nagy Lajos Király útja 1. e-mail I pappvary@t-online.hu Cholnoky számos atlasz készítésében működött közre. Az atlaszok tartalmának összeállításánál, az egyes térképek tartalmának kialakításánál biztosan véleményt formált és tekintélyével, szavával lényegesen befolyásolta a termékek végső kivitelét és mindegyik atlaszba több térképet maga szerkesztett és rajzolt. Cholnoky életrajzában azt írja, hogy Teleki carte rouge térképének ábrázolási ötlete az ő 1906. évi négyzethálós néprajzi térképén alapszik. Cholnoky szerint Teleki a módszert tökéletesítette. Az egyenlő népsűrűségű lakosságot a lakott területekre összevonta és így a lakatlan területek fehérek maradtak. Elég nehéz azt elképzelni, hogy Cholnoky korábbi néprajzi térképe adta az ötletet az újszerű térképi ábrázoláshoz. 1927-ben jelent meg Cholnoky földrajzi és statisztikai atlasza. Az atlaszt népszerűvé tette, hogy magassága egy átlagos könyv méretével volt azonos. Magyarország legkorábbi térképének Lázár munkájának színvonalát sokáig nem ismerték fel mivel a térkép keretén felírt égtájakhoz képest a Duna és a Tisza északnyugat-délkeleti irányban folyt keresztül hazánkon. Cholnoky szeme kellett hozzá, hogy meglássa, ha a Duna folyását a tényleges észak-déli irányba fordítja, mindjárt kiderül a térkép kiválósága. A harmincas évek derekán jelent meg Cholnoky nem szakmai körökben talán legismertebb munkája, A Föld és élete, világrészek, országok, emberek hat kötetből álló sorozata. A kötetekben szereplő térképek azonos tartalma, egységes kivitele meggyőzően mutatja, ha nem is ő tervezte vagy rajzolta azokat, tartalmuk, kivitelük kialakításában tevékenyen részt vett. Cholnoky Jenő hagyatékában volt egy általa ösz- szeállított bibliográfia (Géczy 1998). A lista 9 csoportban 567 munkát tartalmaz, a könyveknél jelezve a fotók, a színes térképek és néhol külön az ábrák számát is. A listában a térképekkel mindössze 13 publikáció foglalkozik. Az önálló szakkönyvek csoportban Cholnoky megemlíti A Föld-glóbus és annak használás módja 26 oldalas füzet kiadásait (1986,1905,1923) és a Földrajzi és statisztikai atlaszt (1927,1929). Az atlasz harmadik kiadását nem jelzi a bibliográfia. Egyéb kisebb művek között kétszer szerepel a Magyarázatok az iskolai falitérképekhez, az elsőnél megadva az oldalszámot is (6 p.), de az évszám mindkettőnél hiányzik. A társszerzővel közös szakkönyvek között van Használati utasítás Budapest székesfőváros egész területének iskolai falitérképéhez (Velősy Lipóttal közös) munkája. A Földrajzi Közleményben megjelent térképészeti tárgyú cikkei: Az északnyugati Balkán térképe (1909/3), a Földrajzi nevek Írásmódja (1928/7-8), Magyarország hegyeinek csoportosítása (1910/3), Magyarország néprajzi térképe (1906/6), A térképek készítéséről (1902), A térképekről (1926/1-4), A Tiszavölgy új átnézeti térképe (1896). A könyvekben található kisebb publikációi között A térkép csodái (in: Zsebatlasz, 1918) az egyéb folyóiratokban, lapokban megjelent tanulmányok, írások közül pedig a Magyarország első jó térképe (in: Magyar Katonai Szemle, 1943/7) térképészeti tárgyú. A térképszerkesztési munkáit nem sorolja fel, de lehetséges, hogy az a lista elveszett. Fodor több térképről megemlíti, hogy Cholnoky munkája. A tematikus térképek történetét feldolgozó fejezetben külön kiemel kettőt, az 1900. évi nép- számlálás adatai alapján megszerkesztett néprajzi térképet, amely Cholnoky iskolai atlaszában, a Teljes földrajzi atlaszban és a Nagy magyar atlaszban is megjelent, valamint geológiai térképét, melyet iskolai atlaszába készített (Fodor 1952-1954, p. 436). 76
