Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)

KÖZLEMÉNYEK - Dr. Körösi Mária: A népek szenvedése nem térképezhető - vagy mégis?

pusztán az emlékező gondolatokkal. Nem csak érez­nie, tudnia is kell, hogy minden egyes szó olyan ha­talmas tudományos anyagot rejt, amelynek tanítása, megismertetése kötelező. „Mindannak, ami 1918-1920-ban történt, szerves és természetes folytatása 1938-1942 és ami azóta folyik. Aki ismerte Középeurópa földrajzát, történel­mét, népi és gazdasági viszonyait, az tudta és előre látta ezt. A magyar békedelegáció hatalmas tudomá­nyos dokumentációjában, amelyet az igig.évi párisi békekonferencián nyújtott be, de amelyet akkor s azóta sem vettek figyelembe, nemcsak a viszonyok ismertetését találja meg az olvasó, de annak lénye­gében előre való megjósolását is, ami azóta bekövet­kezett.” " 1920. március 15-én A Harangszó című lap Ábrányi Emil versét (Ábrányi 1920) és Cholnoky Jenő ve­zércikkét közölte le (Cholnoky 1920c). Cholnoky vezércikkének címe gróf Széchenyi ISTVÁNnak az 1830-ban írt és megjelent Hitel című könyvének utolsó mondatára utal, amely pontosan így hangzik: „Sokan azt gondolják: Magyarország- volt,- én azt sze­retném hinni: lesz!" 1920 márciusában - amint arról már volt szó - a Kül­ügyminiszterek és a Nagykövetek Tanácsa ismét a magyar delegáció által bemutatott térképek és me­morandum fölé hajolt, majd lázas tanulmányozás kö­vetkezet a memorandumokra adott közös csehszlo­vák, jugoszláv, román ellenjegyzékekre. Figyelt a világ, figyelt Európa. Ezt az időszakot is meg­örökítette a magyar irodalom, a magyar klasszikus zene, plakátok születtek, hirdetmények fogalmazód­tak, s mindegyiknek egyetlen egy fogalom volt a köz­pontja: Magyarország! Az ország sorsa, 1920 márciu­sa. Mi mindent gondolhatott át, mi mindenre gondolt Cholnoky, amikora már említett cikkét folytatta: „Kolozsvár főterén hatalmas gót-izlésű katedrális áll. Régi magyar műveltség emléke ez, méltán áll mellette Mátyás király hatalmas ércszobra ... A kolozsvári szép templomban minden vasárnap egybegyűlt a magyarság s ott énekelték a himnuszt sokan sírva, sokan ökölbe szo­rított kézzel s a legtöbben abban a biztos reményben, hogy lesz még jobb idő is, amikor nyíltan fogjuk énekelni nemzeti himnuszunkat ...A nemzetfenntartó és fejlesz­tő műveltség egészen más. Angliában, Svédországban vagy Hollandiában kell ezt megismernünk. Az angol büszke angol voltára. Nagyobbat, dicsőbbet, mint az angol nagyságok, nem ismer. Egészen elfogultan angol s az angol nemzeti lo­bogóért mindig kész feláldozni életét. Nacionalista és soviniszta teljes mértékben. Otthon nem tűr meg sem­miféle idegen behatást, nem tűr meg semmiféle nem­zetellenes gondolatot sem. Próbálna csak az angol újság úgy írni az angol történelmi nagyságokról, mint ahogy a magyar újságok írtak történelmi nagyjainkról. Nem ma­radna ott az újság szerkesztőségéből egy élőlény, nem maradna ott meg még az épület sem, ahol ilyen gyalá­zatosság történt ... ... Hiába erőszakoskodik a cseh, az oláh és a szerb, kultú­rája messze elmaradt az igazi magyar nemzeti kultúra, a magyar nemzeti történelmén alapuló gondolkozás mö­gött. De ha újraéled a nemzeti öntudat, igazi műveltség és hazaszeretet tölti be az emberek lelkét, akkor meg­áldja a magyart a Teremtő és Magyarország nagyobb, hatalmasabb és boldogabb lesz, mint valaha!”'2 5. Mátyás király szobra Kolozsvárott JEGYZETEK ' Magyar Földrajzi Múzeum, Cholnoky-hagyaték 2 Magyar Földrajzi Múzeum, Cholnoky-hagyaték 3 Balázs 1991, p. 67. 4 Ő mind Cholnoky, mind Teleki, mind Rónai életé­ben fájó pont.de Rónai esetében mégis „felmentő bocsá­natot" nyert. (RÓNAI 1989, p. 350). 5 1919. augusztus 21-én József főherceg kérésére állította fel Teleki Pál, a tárgyalások befejezése után Magyar Királyi Külügyminisztérium Tudományos 12. Osztálya néven működött tovább. Cholnoky 1921-ben mondott le az ott betöltött tisztségéről, munkáját utóda Gerevich Zoltán folytatta. 6 Az atlasz több kiadást is megért. Az első kiadás még 57 térképet, az 1920. évi negyedik kiadás 68 térképet és 6 grafikont, az 1921. évi hatodik kiadás már 75 térképet és 6 grafikont tartalmazott. 7 Edvi-lllés-Halászi92i 8 Cholnoky 1921, p. 8. 9 TELEKH93ia ’° Teleki 1937, pp. 60-70 ” Rónai 1943, p. 39. ’2 Cholnoky 1920c, p. 92. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom