Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Körösi Mária: A népek szenvedése nem térképezhető - vagy mégis?
domány értelmezésében a jó természeti határok megállapításával (Cholnoky 1920a). Cholnoky az ún. „medenceállamokról’’ értekezik, amely államok stabilitása történelmi tény. Megállapításai alapján a tartós államalakulat legfontosabb feltétele a jó természeti határ. A Kárpát-medence iskolapéldája az ún.”medenceáilamnak", a mi nemzetünknek, a mi nemzetállamunknak. Cholnoky történelmi távlatokban is gondolkodik, amikor országot alkotó tájról, s államot alkotni képes népről beszél. Példa erre maga Európa hegy- és vízrajzi térképe, valamint az államok alakulását bemutató történelmi térképsorozata. Ezek oly szépen, oly világosan mutatják a földrajzi tényezőknek, a földrajzi viszonyoknak az államok fejlődésére történő hatását, melyen elgondolkodik az ember, hogy az ún. hivatásos politikusok miért nem hasznosították - sajnos ma sem eléggé - a dokumentumokat. 1914-ben Cholnokyí megválasztották a Magyar Földrajzi Társaság elnökévé. Érdeklődése ekkor különös gonddal Magyarország természetes déli határa felé fordult, s tanulmányozta is tüzetesen (Cholnoky 1914). Meg is állapította, hogy a magyar medence természetes határai szinte egyedülállóak, s mindenfelé jól egyezik a politikai határ a természetes határokkal, mert szerinte „0 hegység az igazi jó politikai határ". Ekkor még úgy tartja, hogy a természetes választóvonalak elhelyezkedését nem szabad megbolygatni. A politikai határnak - indo»T*'»«»«- 1B16.Sov.j4. kolja - azokat a népeket kell egybefoglalnia, amelyeknek közös gazdasági érdekeik vannak, s azokat a területeket, amelyek egy bizonyos centrum vagy centrális vonal felé gravitálnak s a centrum körül az egyenlő természetű vidékek mintegy koncentrikusan és sugarasan vannak elrendeződve. Ezért a jó politikai határolású területek majdnem kivétel nélkül egységes folyóhálózatra terjednek ki. Ugyanannak a folyónak két partja mindig összetartozó gazdasági terület és fizikai egység, tehát összetartozó politikai egység is. A trianoni béketárgyalásokra készült földrajzi elemzések között még aprólékosabb, még körültekintőbb változatát találjuk munkásságának kifejtését e témakörben. Messzemenően bizonyítja, hogy a Kárpát-medence természetes földrajzi egységének szétdarabolása, a folyóvízhálózat politikai államhatárokkal történő feldarabolása, az egységes vízgyűjtőterület megbontása olyan súlyos környezeti következményeket idézhet elő, melyeknek kártékony hatásait, a pusztító árvizeket és a Tisza vízminőség-változásának veszélyeit a magyarság a hétköznapok során saját tapasztalataival érzékelheti és igazolhatja. Cholnoky jövőbe mutató gondolkodását épp jelenünkben tapasztalhattuk, s még e természeti csapás be sem fejeződött. (Cholnoky 1921) Cholnokyí nemzettisztelete és szeretete már az 1900-as évek elején arra késztette, hogy kutassa, majd megírja, megrajzolja Magyarország néprajzi térképét, ismertesse Magyarország geográfiai helyzetét, majd Magyarország fekvését, tekintettel a többi országokra (Kogutowicz 1902). Bizonyára maga sem gondolta akkor, hogy évekkel később a béketárgyalásokra, a tervezett új határ bírálatának alapmunkálatait ő végzi majd el (Cholnoky 1921). Bizony, nagy segítségére volt, hogy korábbi földrajzi munkálatai mintegy alapot jelentettek e roppant felelősséget felvállaló, immár seregnyi geográfust, rajzolót, stb. foglalkoztató, ráadásul igen rövid időt engedélyező történelmi szituációban a feladat elvégzésére. Először a trianoni béketárgyalásokat előkészítő bizottság tagjaként munkatársaival a geográfia eszközeit bevetve minden erőfeszítésükkel megpróbálták bizonyítani a tervezett területi változások életképtelenségét. Ezek a földrajzi elemzések, illetve a béketárgyalások alatt született memorandumok kivétel nélkül Magyarország integritásának szükségességét igazolták, s a történelmi Magyarországot egy természetes, történelmi államegységként mutatták be. 2. Teleki Pál Cholnoky jENŐnek írott levelének első oldala, kelt 1914. november 14-én