Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Dusek László: Cholnoky Jenő és a Magyar Földrajzi Társaság Alföld Bizottsága
el, milyen mélységben? És remélhető-e, hogy azt mélyfúrással felszínre hozhatjuk?" Cholnoky Jenő szakvéleménye: „A kérdést több szakértővel, különösen a királyi Bányakutató Hivatal szakértő mérnökeivel és a Földtani Intézet tudós igazgatójával, dr. Lóczy Lajossal folytatott eszmecsere kapcsán teljesen megvilágítva tudom a Tekintetes Tanács előtt tisztázni: Minden jel arra vall, hogy az Alföld mélyében földgáz és petróleum tartalmú rétegek vannak. Ezt bizonyítja az Alföld szélein észlelt jelenségek sorozata, s ezt az artézi kutak nagy részének gázömlése. De ugyanezt bizonyítja az elmélet is, mert a földrajzi viszonyok az erdélyi gáztartalmú rétegek lerakódásának idején nagyon hasonlóak voltak a magyar medencében is. Éppen Szeged környékén rég ismert jelenség, hogy majdnem minden artézi kútból földgáz tör elő. A Kutató Bányahivatal a vizsgálódásokat megelőzően azt óhajtja, hogy az Eötvös-féle ingával az Alföld egész területét mérjék fel. Ha az ingamérések nem nyújtanának megbízható útmutatást, akkor nem marad más hátra, mint olyan helyeken megkísérelni a fúrást, amelyeken: 1. Egyéb jelekből ítélve a gáz jelenléte valószínű és 2. Ahol a gázkútnak legnagyobb gazdasági jelentősége volna. Az előbbi szempontból az Alföld déli része kétségkívül első helyen áll, mert innen van legtöbb jelünk. Fontos ezenkívül még Püspökladány környéke is. A második szempontból első helyen Budapest közvetlen környéke, de mindjárt utána Szeged vidéke következik. A Szeged vidékén feltárt nagy gázkút ugyanis nemcsak Szegedet, hanem a környékén fekvő nagy városokat is el tudná gazdaságosan földgázzal látni. Mindebből tehát az következik, hogy próbafúrásra elsősorban Budapest és Szeged vidéke jöhet tekintetbe. Véleményem szerint meglehetősen vakon vagyunk kénytelenek megindítani a próbafúrásokat, s el kell szánva lennünk arra, hogy igen nagy mélységre tervezzük a fúrásokat, hogy esetleg az első fúrások nem sikerülnek, s mindegyik vidéken esetleg 2-3 fúrásra lehet szükség. Tekintettel a földgáz rendkívüli gazdasági jelentőségére, ekkora áldozattól nem szabad visszariadnunk. Az artézi kutakból előjövő gáz kétségkívül tanúskodik róla, hogy gáznak nagy tömegben kell lennie nagyobb mélységben. Az artézi kutakon jelentkező gáz azonban bizonyosan ún. másodlagos helyről származik. Az igazi gáztartó rétegekből ugyanis a gáz lassankint felszüremlik magasabb rétegekbe, azokba, amelyekből az artézi víz is származik. Ezek tehát nem az igazi, elsődleges gáztartók, csak átszivárgások. Azért olyan csekély mennyiségűek. Ahol azonban ilyen kevés gáz van, ott okvetlenül nagy tömegűnek kell nagyobb mélységekben rejtőzködnie. Ez a nagy mélység lehet 2000 méter is. Eddig lefúrni ma már költség kérdése. Az ott lévő gáz nyomása a hidrosztatikai nyomásnak megfelelő, tehát 200 atmoszféra. Az ilyen borzasztó nagy nyomású gáz kétségtelenül felfelé húzódik a rétegekben. Ha az ilyen gáztartót fúrással csak megközelítjük, máris utat fog magának törni, s meglehetősen fokozott nyomással fogjuk a felszínen megkapni. De mindenesetre meg lehet találni. Lehet, hogy az első fúrást igen nagy, véletlen szerencsétlenséggel éppen olyan helyre fúrjuk, ahol két gáztartó között valami mélyen lenyúló szinklinális van. De ez kivételes szerencsétlenség volna. Ahol az artézi kutakból bőven jön a gáz, ott minden körülmények között gáztartó boltozat fölött vagyunk s ilyen helyen majdnem kizárt dolog, hogy alul az igazi, elsődleges gáztartók meg ne találnák. így tehát véleményemet röviden akként fejezhetem ki, hogy 7. Szeged környékén igen nagy bátorsággal fúrhatunk bárhol gázra. 2. A fúrásokat mintegy 2000 méterre kell terveznünk 3. Szeged vidéke gazdasági szempontból is elsősorban figyelembe jöhet gázkútfúrására. Kolozsvár, 1918. április u. ...Cholnoky Jenő” A fenti szakvélemény birtokában 1918. május 10- én Szeged város tanácsa előterjesztéssel fordult a pénzügyminisztériumhoz a földgázkutatás elrendelésére. Ugyanezt a beadványt a városi tanács 1921. január 21-én ismét benyújtotta a pénzügyminiszterhez. Mindkétszer az aláíró a város polgármestere, Somogyi Szilveszter volt. A pénzügyminisztérium 1921. április 4-én kelt válasza Vértesy államtitkár aláírásával. Ennek lényege: az Alföld területén geofizikai méréseket végeztek, és ennek alapján kijelölték a kutatófúrások sorrendjét: Kecskemét, Mezőhegyes és Hajdúszoboszló térségében lesznek fúrások, illetve a Nagyhortobágyon már a mélyfúrás elérte a 750 m-t. „Az így, a tudomány útmutatásai alapján megállapított sorrend az egész akció sikerének veszélyeztetése nélkül alig bolygatható meg, ezért tehát Szeged város közönségének is saját érdekében áll, ha a hortobágyi fúrásoknak és a már folyamatban lévő geofizikai mérések eredményeit bevárja. Ezek után biztosíthatom a T. törvényhatósági bizottságot, hogy Szeged város érdekeit lehető módon támogatni fogom.” A pénzügyminisztériumnak ezt a válaszát a szegedi tanács tudomásul vette és elfogadta 1921. április 18-án. 62
