Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Bartos-Elekes Zsombor: Geográfusképzés a Kolozsvári gyetemen (1874-1919)
6. Kerekes által rajzolt beadandó feladat, térképvetület - Kerekes-hagyaték, Érd 7. Többnapos Erdély-körút a hallgatókkal Cholnoky jegyzőkönyve szerint - részlet a XXVII. sz. terepnaplóból részei), nagyobb hangsúly volt a leíró földrajzon, a haza földrajza számára a Monarchia földrajza volt, a tantárgyak egymásra rakodása kevésbé volt átlátható. Cholnoky a tantervet teljesen újragondolta, korszerűsítette: több órát tartott, az általános földrajz kapott nagyobb szerepet, a haza földrajza Magyarország részletes ismertetése lett, az órák egymásra épülése nagyon következetessé vált stb. Terner óráiról csak Cholnoky kritikái révén tudunk: a vulkánt Jángonc"-nak nevezte („németüljobban tudott, mint magyarul"). Megtörtént az is, hogy jegyzetei nélkül tartott órát, s így csak következő alkalommal ismerte be tévedését, hogy amit az előző órán mondott az nem Afrikára, hanem Dél-Ameriká- ra vonatkozik. (Géczi 1998, p. 233,255) Cholnoky előadásainak diákok által letisztázott jegyzetei szinte mind megtalálhatók az Magyar Földrajzi Múzeumban, így a tananyag pontosan követhető. Kerekes Zoltán hagyatékában a gyakorlatokra készített vetületek igen szép és pontos rajzai alapján következtethetünk az órák magas minőségére (6. ábra). A rangos előadások szakmai gyakorlatokkal egészültek ki: pl. háromszögelési gyakorlatokat végeztek az egyetem udvarán, vízmérési gyakorlatot a Szamoson (5. ábra). Cholnoky hallgatói számára tanulmányi kirándulásokat is szervezett (a részvétel nem volt kötelező), rendszeresen vitte őket Erdély különféle, többnyire hegyvidéki területeire (7. ábra). Egy nagyobb kirándulást sikerült szerveznie (Semsey Andor és a kormány támogatásával):25 1914- június 22-e és július 3-a között húsz hallgatójával a Monarchia tengerpartjára (Abbázia, Fiume, Zára, Spalato, Ragusa) és az olaszországi Velencébe utaztak26. Cholnoky bevonta a hallgatókat a kutatásba is. Rengeteget utazott kolozsvári időszaka alatt, folyamatosanjárta Erdély tájait, nagyon sok utazás eredménye tanulmány lett. E tanulmányutakra elkísérték diákjai is, többször találkozunk a korábban már említett nevekkel. Itt érdemes megemlíteni, hogy Cholnoky kolozsvári évei alatt többször járt külföldön. Útjainak egy része itthoni szervezés volt: Romániában járt 1906-ban (román kérésre magyar minisztériumi kiküldetésben, a regáti magyar iskolák magyar nyelvű földrajzkönyveinek kibővítése miatt); Olaszországban 1907-ben (a Lipari-szigetekre kísérte el Lóczyí); Szerbiában 1916-ban (akadémiai kiküldetésben). Útjainak másik része külföldi meghívás volt: az Alpokban járt 1908- ban (Nemzetközi Földrajzi Kongresszus Genfben); Skandináviában 1910-ben (Stockholmban a Nemzetközi Geológiai Kongresszuson és a Spitzbergákon tanulmányi kiránduláson); az Egyesült Államokban 1912-ben (Teleki PÁLlal az Amerikai Földrajzi Társaság meghívására). Figyelemre méltó, hogy a külföldi felkérések vidékre, CholnokyIioz érkeztek; és nem a fővárosba. A magyar tudományos földrajz centruma Cholnoky miatt ekkor Kolozsvár volt. Összefoglalásképpen egy korabeli Kolozsvár térképen jelöltem a tanulmányban szereplő városi helyszíneket (8. ábra). Utóélet Az előbbiekben felvázolt időszak szereplőinek kollégái, tanítványai még megjelentek a kolozsvári földrajzoktatásban. 1919-ben a FJTE oktatói elmenekültek a városból, a tanárok egy része azonos egyetemi név alatt 1921- től Szegeden folytatta a tevékenységet. Az egyetem kolozsvári épületeiben, felszereléseivel román tannyelvű egyetem (Ferdinánd Tudományegyetem) jött létre. A földrajz oktatói George Válsan mellett a TERNER-tanítvány Merutiu volt, illetve vendégtanárként időnként megjelent a francia 40
