Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Groos Boróka - Miklós Réka: Két év Kelet-Ázsiában. Cholnoky Jenő tanulmányútjának rekonstrukciója
vagy terepen kellett valamit megörökítenie. Ezek mellett itt találtuk meg három előkészített kötet kéziratát, amelyet ennek az utazásnak a megfigyeléseiből Cholnoky állított össze. Ezekhez a kötetekhez nagy precizitással összeválogatott ábra- és fénykép-kollekciót készített elő illusztrációként. Egy másik célpontunk a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára volt, ahol szintén Cholnoky fotóit vizsgáltuk, összevetve az ottani üvegnegatívokat a kolozsvári gyűjtemény üvegeivel. Térképek vonatkozásában felkerestük az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatika Tanszék térképtárát, az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárát, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetét. E térképtárakban olyan térképeket kerestünk, amelyek kapcsolatba hozhatók Cholnoky útjával. Mindezek kiegészítésére igénybe vettük az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajz Tanszék könyvtárát, ahol olyan köteteket vehettünk kézbe, amelyekre itthon nem lett volna lehetőségünk. Kína politikai helyzete és határváltozásai a XIX. század végén, a XX. század elején Mielőtt rátérnénk Cholnoky útjának leírására, érdemes pár szó erejéig kitérni arra a környezetre, amely az utazás során körülvette. 1870 és 1890 között Kínára nagy nyomás nehezedett, amit Nagy- Britannia, Franciaország, Oroszország és japán megjelenése okozott Kína határainál és befolyási övezeteinél. Céljuk nem csak a helyi kereskedelem ellenőrzése volt, hanem az ország elfoglalása, gyarmatosítása is. (Gernet 2005, p. 437) A XIX. század közepén az angolokkal és a franciákkal vívott ópium-háborúk 16 kikötő megnyitását kényszerítették ki (Sanghaj, Peking, stb.) (Cholnoky 1938, p. 298). Oroszország már 1858- ban megszerezte az Amur alsó folyásától délre fekvő területeket. Makaó 1887-ben végleg portugál gyarmattá vált (Gernet 2005, p. 441). 1894-ben zajlott le a kínai-japán háború, melyet Kína elveszített. 1895-ben Korea, Tajvan és Mandzsúria japán fennhatóság alá került (Gernet 2005, p. 437).