Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)

KÖZLEMÉNYEK - Groos Boróka - Miklós Réka: Két év Kelet-Ázsiában. Cholnoky Jenő tanulmányútjának rekonstrukciója

vagy terepen kellett valamit megörökítenie. Ezek mellett itt találtuk meg három előkészített kötet kéziratát, amelyet ennek az utazásnak a megfigye­léseiből Cholnoky állított össze. Ezekhez a köte­tekhez nagy precizitással összeválogatott ábra- és fénykép-kollekciót készített elő illusztrációként. Egy másik célpontunk a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára volt, ahol szintén Cholnoky fotóit vizsgáltuk, összevetve az ottani üvegnegatí­vokat a kolozsvári gyűjtemény üvegeivel. Térképek vonatkozásában felkerestük az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatika Tanszék térképtárát, az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárát, illetve a Magyar Tu­dományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóinté­zetét. E térképtárakban olyan térképeket kerestünk, amelyek kapcsolatba hozhatók Cholnoky útjával. Mindezek kiegészítésére igénybe vettük az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajz Tan­szék könyvtárát, ahol olyan köteteket vehettünk kéz­be, amelyekre itthon nem lett volna lehetőségünk. Kína politikai helyzete és határváltozásai a XIX. század végén, a XX. század elején Mielőtt rátérnénk Cholnoky útjának leírására, érdemes pár szó erejéig kitérni arra a környezetre, amely az utazás során körülvette. 1870 és 1890 kö­zött Kínára nagy nyomás nehezedett, amit Nagy- Britannia, Franciaország, Oroszország és japán megjelenése okozott Kína határainál és befolyási övezeteinél. Céljuk nem csak a helyi kereskedelem ellenőrzése volt, hanem az ország elfoglalása, gyar­matosítása is. (Gernet 2005, p. 437) A XIX. század közepén az angolokkal és a fran­ciákkal vívott ópium-háborúk 16 kikötő megnyi­tását kényszerítették ki (Sanghaj, Peking, stb.) (Cholnoky 1938, p. 298). Oroszország már 1858- ban megszerezte az Amur alsó folyásától délre fek­vő területeket. Makaó 1887-ben végleg portugál gyarmattá vált (Gernet 2005, p. 441). 1894-ben zajlott le a kínai-japán háború, melyet Kína elveszített. 1895-ben Korea, Tajvan és Mandzsúria ja­pán fennhatóság alá került (Gernet 2005, p. 437).

Next

/
Oldalképek
Tartalom