Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
MÚZEUMI KÖNYVTÁR - Kovács Sándor: Földrajz a katholikus elemi népiskolák V-VI. osztálya számára
Ficza Gyula - Homor Imre FÖLDRAJZ A KATHOLIKUS ELEMI NÉPISKOLÁK V-VI. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Budapest, Szent István Társulat, 1927. Az 1925. évi elemi népiskolai tanterv szellemében készült tankönyv az előző számunkban ismertetett fővárosi iskolák számára készült Asztalos-féle tankönyvhöz hasonló, de néhány vonásában eltér is attól. Ezek a sajátosságok főleg a katolikus iskola jellegéből fakadnak, de a szerzők egyéni didaktikai elképzeléseit is tükrözik. Ismeretes, hogy Eötvös József 1868. évi népiskolai törvénye óta 6 osztályos volt az elemi iskola. Ennek mindegyik osztályában tanítottak földrajzi jellegű ismereteket. Az alsóbb osztályokban a beszéd- és értelemgyakorlat kertében, majd földrajz néven. A tankönyv a tantervnek megfelelően tárgyalja, osztja fel a tananyagot. A 4. 5. 6. osztályokban heti 2-2 órára osztották el a tananyagot. Mivel az egyházi iskolák is kötelesek voltak igazodni az állami tantervhez, az anyag elosztása az 5. és 6. osztály között ebben a tankönyvben is lényegében ugyanúgy történik, mint az Asztalos-féle tankönyvben. A földrajztanítás akkori céljának megfelelően a hangsúly minden évben a hazai föld megismerésén volt. Az alsóbb osztályban először hazánk természeti és gazdasági földrajzával ismerkedtek, majd Európa került sorra. A sajátosság annyi, hogy megtoldották egy-egy rövid fejezettel a katolikus egyházmegyék illetve a „Földrészek. Óceánok. Missziók” ismertetése céljából. A felsőbb osztályban ugyanezt az ismeretkört bővítették koncentrikusan. Hazánk gazdaságát az Asztalos-féle könyvhöz hasonlóan a trianoni béke előtti országrészekkel együtt, de nem elkülönítve és hűvös objektivitással tárgyalják. Mindenütt utal az új határok okozta gazdasági kárainkra. Külön van egy rövid fejezet, amely - honismereti jelleggel - hazánk történelmi nevezetességeit ismerteti helységek szerint. AszTALOSsal szemben külön fejezet hazánk természeti szépségeiről nincs. Az Európán kívüli földrészeket mindenütt két részben, vidékei és államai (illetve ahol gyarmat van, birtokosai) cím alatt ismertetik, de elég vázlatosan. Tehát dominál a hazai földrajz a világ földrajzával szemben. Külön rövid fejezet foglalkozik a népfajokkal, ahol minket a törökökkel és finn-ugorokkal együtt a mongol fajhoz sorolnak, (szemben a szlávokkal, germánokkal, románokkal, akiket a kaukázusihoz). Az utolsó fejezet természettani és csillagászati alapismereteket tartalmaz. Elnevezéstanában a tankönyv a történelmi Magyarország hegységeit többnyire felföldnek mondja mindenütt (Északnyugati-Felföld, Északkeleti-Felföld, Délkeleti-Felföld vagyis Erdély), kivételt csak Horvát-Szlavonország képez, amelyet Délnyugati-Hegyvidéknek nevez. Katolikus jellege mindenütt érezhető például kiemeli a katolikus társaságokat, mint Szívgárda, Mária-kong- regációk, katolikus olvasókörök stb. A hazafias nevelést - helyesen - nem közvetlen, hanem közvetett módon, a trianoni határokat nem durván támadva, csak igazságtalanságát sugallva végzi. A történelmi Magyarország legszebb részeit, épületeit mutatja be fotókon (budai vár, esztergomi bazilika, visegrádi vár, tihanyi apátság, kassai dóm, lőcsei városháza, Vajdahunyad vára, Mátyás király kolozsvári szobra stb.). Más népek erényeit példaként állítja a tanulók elé például a csehekről ezt írja: „A csehek között alig van, aki ne tudna írni-olvasni. Nemzeti összetartás tekintetében is sokat tanulhatnánk tőlük.” AszrA\.ossa\ szemben nem tesz negatív minősítéseket más népekkel szemben. A tankönyv naprakészségét, korszerűségét mutatja, hogy büszkén megemlíti az országban akkor újdonságszámba menő műveltségterjesztő eszközt, a rádiót. Módszereit tekintve kiemelkedik a szemléltetésben hiszen majd minden oldalon találunk egy-egy fénykép illusztrációt, viszont Asztalos tankönyvével szemben térképet és diagrammot csak elvétve alkalmaz. Feladatokat, kérdéseket sem találunk benne. Módszertanilag tehát elég szegényes, nem épít a tanulók aktivitására. Kovács Sándor a
