Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)

MÚZEUMI KÖNYVTÁR - Kovács Sándor: Földrajz a katholikus elemi népiskolák V-VI. osztálya számára

Ficza Gyula - Homor Imre FÖLDRAJZ A KATHOLIKUS ELEMI NÉPISKOLÁK V-VI. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Budapest, Szent István Társulat, 1927. Az 1925. évi elemi népiskolai tanterv szellemében készült tankönyv az előző számunkban ismerte­tett fővárosi iskolák számára készült Asztalos-féle tankönyvhöz hasonló, de néhány vonásában eltér is attól. Ezek a sajátosságok főleg a katolikus iskola jellegéből fakadnak, de a szerzők egyéni didaktikai elképzeléseit is tükrözik. Ismeretes, hogy Eötvös József 1868. évi népiskolai törvénye óta 6 osztályos volt az elemi iskola. Ennek mindegyik osztályában tanítottak földrajzi jellegű ismereteket. Az alsóbb osztályokban a beszéd- és értelemgyakorlat kertében, majd földrajz néven. A tankönyv a tantervnek megfelelően tárgyalja, osztja fel a tananyagot. A 4. 5. 6. osztályokban heti 2-2 órá­ra osztották el a tananyagot. Mivel az egyházi iskolák is kötelesek voltak igazodni az állami tantervhez, az anyag elosztása az 5. és 6. osztály között ebben a tan­könyvben is lényegében ugyanúgy történik, mint az Asztalos-féle tankönyvben. A földrajztanítás akkori céljának megfelelően a hang­súly minden évben a hazai föld megismerésén volt. Az alsóbb osztályban először hazánk természeti és gazdasági földrajzával ismerkedtek, majd Európa került sorra. A sajátosság annyi, hogy megtoldották egy-egy rövid fejezettel a katolikus egyházmegyék illetve a „Földrészek. Óceánok. Missziók” ismertetése céljából. A felsőbb osztályban ugyanezt az ismeret­kört bővítették koncentrikusan. Hazánk gazdaságát az Asztalos-féle könyvhöz hason­lóan a trianoni béke előtti országrészekkel együtt, de nem elkülönítve és hűvös objektivitással tárgyalják. Mindenütt utal az új határok okozta gazdasági ká­rainkra. Külön van egy rövid fejezet, amely - honis­mereti jelleggel - hazánk történelmi nevezetességeit ismerteti helységek szerint. AszTALOSsal szemben külön fejezet hazánk természeti szépségeiről nincs. Az Európán kívüli földrészeket mindenütt két rész­ben, vidékei és államai (illetve ahol gyarmat van, birtokosai) cím alatt ismertetik, de elég vázlatosan. Tehát dominál a hazai földrajz a világ földrajzával szemben. Külön rövid fejezet foglalkozik a népfajok­kal, ahol minket a törökökkel és finn-ugorokkal együtt a mongol fajhoz sorolnak, (szemben a szlávokkal, germánokkal, románokkal, akiket a kaukázusihoz). Az utolsó fejezet természettani és csillagászati alap­ismereteket tartalmaz. Elnevezéstanában a tankönyv a történelmi Magyarország hegységeit többnyire felföldnek mondja mindenütt (Északnyugati-Felföld, Északkeleti-Felföld, Délkeleti-Felföld vagyis Erdély), kivételt csak Horvát-Szlavonország képez, amelyet Délnyugati-Hegyvidéknek nevez. Katolikus jellege mindenütt érezhető például kiemeli a katolikus társaságokat, mint Szívgárda, Mária-kong- regációk, katolikus olvasókörök stb. A hazafias nevelést - helyesen - nem közvetlen, ha­nem közvetett módon, a trianoni határokat nem dur­ván támadva, csak igazságtalanságát sugallva végzi. A történelmi Magyarország legszebb részeit, épületeit mutatja be fotókon (budai vár, esztergomi bazilika, vi­segrádi vár, tihanyi apátság, kassai dóm, lőcsei város­háza, Vajdahunyad vára, Mátyás király kolozsvári szob­ra stb.). Más népek erényeit példaként állítja a tanulók elé például a csehekről ezt írja: „A csehek között alig van, aki ne tudna írni-olvasni. Nemzeti összetartás tekintetében is sokat tanulhatnánk tőlük.” AszrA\.ossa\ szemben nem tesz negatív minősítéseket más népekkel szemben. A tankönyv naprakészségét, korszerűségét mutatja, hogy büszkén megemlíti az országban akkor újdonság­számba menő műveltségterjesztő eszközt, a rádiót. Módszereit tekintve kiemelkedik a szemléltetésben hiszen majd minden oldalon találunk egy-egy fény­kép illusztrációt, viszont Asztalos tankönyvével szemben térképet és diagrammot csak elvétve alkal­maz. Feladatokat, kérdéseket sem találunk benne. Módszertanilag tehát elég szegényes, nem épít a ta­nulók aktivitására. Kovács Sándor a

Next

/
Oldalképek
Tartalom