Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
IRODALMI FIGYELŐ - Bartha Lajos: A Magyar Állami ötvös Loránd Geofizikai Intézet története
A MAGYAR ÁLLAMI EÖTVÖS LORÁND GEOFIZIKAI INTÉZET TÖRTÉNETE I. rész. 1907-1964. Összeállító: Polc Iván; A mélyfúrási geofizikai fejezet Baráth István munkája A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet kiadása, Budapest, 2003.309 old. 144 ábra és térkép A földtudományok legfiatalabb ága a geofizika. Voltaképpen csak a XIX. sz. végén vált önálló „tudományos egységgé”, miután a földtan, a földrajz és a légkörtan egyes részei - pl. a vulkanológia és földrengéskutatás, a földmágnesség és földi áramok, ill. a sarki fény vizsgálata önmagában is hatalmas munkaterületté vált. Voltaképpen azonban az ipar fejlődésének igénye forrasztotta egységes tudományterületté, és ebben nem csekély része volt az Eötvös Loránd által szerkesztett torziós inga eredményeinek a kőolaj és érctömegek felkutatásában. A Magyar Állami Geofizikai Intézet megalakításában is jelentős szerepet játszott Eötvös tevékenysége. A Budapesti Királyi Magyar Tudomány- egyetem Fizikai Intézetének gravitációs mérései, amelyet a Magyar Állami Földtani Intézet geológiai, ill. a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet mágneses mérései egészítettek ki, ill. értelmeztek földtanilag, megteremtette az alapot egy önálló (gyakorlati nyersanyagkutatást végző) Geofizikai Intézet megszervezésére. Bár ez a megszervezés szinte „suttyomban történt”, Eötvös utóda, Pékár Dezső az első világháborút követő években már szinte önhatalmúan hivatalos iratban is használta. A két világháború közti években azután a már nemzetközi jelleggel világszerte ismertté vált, elsősorban gravitációs mérésekkel végzett nyersanyag (főleg kőolaj) kutatás terén. Ezzel párhuzamosan a Süss Nándor-gyár kezdeményezésére megkezdődött a torziós ingák fejlesztése. Ennek az érdekes „emlékkönyv”-nek első két fejezete ismerteti a megalakulást, és az első nagyobb munkákat. Sok érdekes eredménnyel, munkával találkozunk itt, amelyek mára szinte teljesen feledésbe merültek, vagy legalább is emlékük elhomályosult. A könyv 3. és 4. fejezete - amelyek a legterjedelmesebbek - az 1945 utáni fejlődést és eredményeket mutatja be - ugyancsak sok-sok elfeledett munkatárs nevét felemlítve -, az 5. fejezet pedig a mélyfúrási geofizika történetét tárgyalja az 1938-64. közti években. Nagy súlyt fektet az összeállító az egyre szélesebb körre terjedő műszertervezés és -gyártás ismertetésére is. Egészében ez a munka egy eddig nálunk kevéssé ismert tudományos-ipari terület átfogó képét adja. Nagy értéke az igen alapos irodalmi felsorolás, és a munkálatokat bemutató táblázatok sorozata. Amit viszont hiányolunk: a földrengés-kutatás (Kövesligethy Radó, Simon Béla), és a földmágnességi vizsgálatok kezdetének (Steiner Lajos) ismertetése. Ugyancsak hiányzik egy alaposabb név-mutató index is. Leginkább azonban a munka második kötetének megjelenését várjuk (amelyben az említett hiányosságok is pótolhatók!). Bartha Lajos Eötvös Loránd Geofizikai Intézet ■■■■■■■■■ i. 156
