Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
IRODALMI FIGYELŐ - Kovács Sándor: Vasné Tóth Kornélia: Szent Iván-éj hazánkban és külföldön
Vasné Tóth Kornélia SZENT IVÁN-ÉJ HAZÁNKBAN ÉS KÜLFÖLDÖN AZ ÜNNEP HAGYOMÁNYAI AZ ÉRDI KISTÉRSÉGBEN (Könyvtári Információs Füzetek) I Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd, 2007.95 p. Érden egyedülálló eredmény a szerzőnek ez a tanulmánya, mivel néprajzi hagyományt dolgoz fel kötetben és a kistérség egészét veszi alapul, másrészt tágabb európai kitekintést is nyújt. A szerény füzetszerű forma helyett könyvkiadói megoldást is megérdemelne. A sokoldalú kutató elsősorban nyelvész és könyvtáros, de a helytörténetben és a néprajzban is otthonosan mozog. Több könyve jelent meg korábban a történelem tanítás területéről, tudáspróbák, feladatgyűjtemények formájában, míg újabban múzeumunk helytörténeti kiállításának didaktikai feldolgozásához járult hozzá. (Az Érdi időutazás című múzeumpedagógiai munkáltató füzet társ- szerzőjeként feladatok ötletes összeállítójaként segítette e sorok íróját.) Országosan is kimagasló kutatásai vannak a diáknyelv területéről, amelyeket több kiadványban tárt fel s legújabb könyvében két város diáknyelvét hasonlította össze egy évtized távlatában. (Élő diáknyelv. Két város, húsz év tükrében. Novum Publishing Kft. Sopron, 2010.) Ezt a könyvét következő számunkban ismertetjük. A Szent Iván napi szokásokat a szerző precíz kutatómunkával történetiségében vizsgálja az őskortól a pogányságon át a keresztény kultúrkörig. Földrajzi kitekintésében is tág határok között mozog, Finnországtól Brazíliáig. Elsősorban a tűzrakással kapcsolatos szokásokat, rituálékat mutatja be, de érint egyéb szokásokat, hiedelmeket is. A jeles nap érdi sajátossága, hogy összekapcsolódik a lebontott, de a tősgyökeres érdiek szívében elevenen élő ún. Szapáry kastély emlékének ápolásával, a kastély napjának megünneplésével. A rendezvényt a korábbi elhanyagolt téglagyári helyszín helyett a Szent Mihály Alapítvány megalakulása, 2003 óta a volt kastély helyére helyezték át. Itt már színpadállításra és műsorok rendezésére is lehetőség nyílt. Miként a kötetben külön fejezetben meginterjúvolt Ábel András lokálpatrióta hely- történész, az alapítvány elnöke elmondta a kastély megünneplése is kiemelt szerepet kap. Ennek megnyilvánulása a megmaradt pincerendszerbe vezetett fáklyás séta, Szapáry Péter és Hamzsa bég mondájának megismerése, a kastély birtokosairól való megemlékezés (Sárkány, lllésházy, Szapáry, Batthyány, Sina, Wimpffen, Károlyi családok, jezsuita rend, vizitációs apácák, KALOT-mozgalom). A résztvevők óvárosi műemléki séta keretében megtekintik Érd legpatinásabb épített értékeit, legjelentősebb emlékhelyeit is. Az ünnep megülése jelentős közösségerősítő, kohéziós erő az érdiség érzés alakítása terén, amit mutat, hogy számos szervezet kapcsolódik be a szervezésbe (Civil Érdek Meggyesek, Pincetulajdonosok Egyesülete, Minaret férfikórus, Zrínyi Ilona Nyugdíjas Klub és a védnökséget vállaló Szent Mihály Alapítvány) Az évek során egyre többen vesznek részt a programokon a távolabb lakók közül is. A kötet értékét növelik a programokról készült színes fényképek és a bőséges irodalom jegyzék. A színvonalas munka kiegészítve Érd egyéb néprajzi hagyományaival a jövőben akár vaskosabb könyv része is lehetne. Kovács Sándor Könyvtári Információs Füzetek Vasné Tóth Kornélia Szent Iván-éj hazánkban és külföldön Az ünnep hagyományai az érdi kistérségben Csuka Zoltán Vármi Könyvtár 153
