Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
HAGYATÉKOK A MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUMBAN - Puskás Katalin: A Cholnoky Jenő hagyaték
2. Részlet az „Utazás Európa országaiba” c. fiatalkori művéből Műegyetemre iratkozott be. Itt ismerkedett meg 1890. körül Lóczy LAjossal, akivel élete végéig tartó jó barátságban és szoros munkakapcsolatban volt. Cholnoky jelentős számú, Lóczy által írt levelet őrzött meg. A legkorábbi 1890-ből, a legutolsó 1920-ból származik. Ebből az időszakból néhány egyetemi órai jegyzetét találjuk még a hagyatékban és az 1892. évben megszerzett mérnöki diplomáját3. A műegyetem Vízépítési Tanszékén helyezkedett el, ahol Klimm Mihály professzor asszisztense volt 1892-1894 között. Önéletrajza szerint asszisztens korában kezdett el tudományos észleléseiről, kirándulásairól naplót vezetni, és hagyatékában valóban megtalálhatók az említett, római számmal sorszámozott naplók, az l-es sorszámú 1894-ből származik. 1894 és 192^ között 38 darab naplót vezetett. Ma ezekből 33 db található meg. Kirándulásaira a naplón kívül általában aktuális vázlatfüzetét is magával vitte, ezek egy részét szintén római számmal sorszámozta. Jelenleg 15 db vázlatfüzetét őrizzük (3. ábra). A további években ismét a veszprémi római katolikus főgimnázium tanulója volt, ahol 1887- 1888-as tanévben a legjobb eredménynyel tette le az érettségit. Földrajz iránti érdeklődése már középiskolás korában megmutatkozott ekkor készítette el első „műveit". Önéletrajzában felsorolja ezeket az autog- ráf, kézzel illusztrált műveket, melyek közül A víz és az Utazás Európa országaiban I. kötet ma is megtalálható. Mindkettő 1887-ben készült. Korán megmutatkozó rajztehetségének másik emléke egy rajz vázlatfüzete, mely az 1880-as években készült ceruzarajzait tartalmazza. Tanulmányait a tudományegyetemen szerette volna folytatni, hogy földrajztanár lehessen, de apja kérésére 1888-ban a Magyar Királyi JózsefCholnoky X. számú rajz vázlatfüzete 1910-ből 1894-től Lóczy asszisztenseként dolgozott a budapesti tudományegyetem Földrajzi Intézetében4. Emellett már 1890-től bekapcsolódott a Balaton tudományos kutatásába is. 1896. november 21-én, Lóczy ajánlására Kínába utazott tanulmányútra, ahonnan 1898. július 4-én érkezett vissza. A Vll-től XVI-ig számozott terepnaplóiban jegyezte fel útjának emlékeit, vázlattérképeit, melyek közül sajnos a Vili. és IX. számú elveszett. Megőrizte az útról készült letisztázott, részletes, rajzokkal kiegészített naplóját, és az úton használt rajz vázlatfüzeteit. Nagy kínai útlevele többször jelentett előnyt számára. 136
