Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
MÚZEUMI HÍRADÓ - Perlaki Csilla: Az Érdi Tudományos Díj és az Érd Városáért Kitüntetés átadása
AZ ÉRDI TUDOMÁNYOS DÍJ ÉS AZ ÉRD VÁROSÁÉRT KITÜNTETÉS ÁTADÁSA Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése hagyományosan a március i5-i ünnepi megemlékezésen adja át a legnagyobb elismerést jelentő kitüntetéseit, az Érdi Tudományos Díjat és Érd Városáért Kitüntetést. Az Érdi Tudományos Díj mindazoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományágak valamelyikében kimagasló teljesítményt nyújtottak, és ezzel hozzájárultak Érd város hírnevének öregbítéséhez. A Közgyűlés 2009-ben az Érdi Tudományos Díjat Bartha LAjosnak adományozza. Bartha Lajos a Magyar Földrajzi Társaság nyugalomba vonult könyvtárvezetője, csillagászattörténész. Az 1950-es évek elején került kapcsolatba a csillagászat történetével: ekkoriban rendezték be az első - és sajnos rövid életű - csillagászati múzeumot. Elbűvölték a régi korok műszerei, de az is érdekelte, kik használták ezeket a száz-kétszáz esztendős eszközöket. Csaknem kétezer újság- és magazincikket írt a tudományos újdonságokról és érdekességekről. Értékes tanulmányai, cikkei, könyvismertetései elsősorban a csillagászati földrajzi és térképtudományi kérdésekben jelentettek figyelemfelkeltő publikációkat. Ismerősei néha szemére vetették ezt a „zsurnaliz- must", ő maga azonban büszke erre, s így vall róla: „Talán sikerült felélesztenem egy kihaltnak hitt műfajt, a „tudományos tárcát”, amelynek valaha olyan jeles művelői voltak, mint pl. Herman Ottó és Móra Ferenc. Ami pedig fontosabb, valóban széles körhöz jutottak el ezek a tárcák. Sajnos a mai sajtóból eltűnt ez a műfaj.” Az angol, német szakfolyóiratok cikkein kívül, az elmúlt két évtizedben számos külföldi konferencián ismertethette a magyarországi csillagászat, térképészet és műszergyártás múltját. Bartha Lajos a Magyar Földrajzi Múzeum megalapításától fogva kiemelkedő szerepet játszott az intézmény tudományos munkájának megalapozásában. Kezdetektől tagja a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok szerkesztő bizottságának. Bartha Lajos sokat segített a Múzeumbarát Kör létrehozásában, melynek gyakori előadójaként növelte a múzeum vonzerejét. Fontos szerepet játszott a múzeumkertben található equatoriális napóra helyének kitűzésében és felállításában. Szakmai kapcsolataival segített A Kárpát-medence tudományos feltárói című kiállítás anyagának összegyűjtésében, szakszerű bemutatásában. A térképészeti műszerek megszerzésében és beazonosításában, valamint a szakkönyvtár gyarapításában hasznos tanácsokkal támogatta a múzeum munkáját. A londoni Royal Geographical Society tagjaként sokat tett a múzeum nemzetközi megismertetéséért, külföldi kapcsolatainak bővítéséért. Bartha Lajos a 2008. évi Érdi Napokon RéthlyAntal törökországi utazásai című előadásával szerepelt a múzeum fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián. (Az ebből készült tanulmány a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. számában jelent meg, pp. 54-61.) Érdhez kötődő eredményes munkásságát a település önkormányzata Érdi Tudományos Díjjal ismerte el. Bartha Lajos
