Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Dr. Messik Miklós: A „magyar" Prága (I. rész)
A Hradzsin a IX. század végétől 1918-ig a cseh uralkodók koronázásának színhelye volt, s sokáig meggyökeresedett történész vélemények szerint Prága kezdetének kiindulópontja. (A régészek meglepő ásatásai azonban már - a túloldalon, délebbre feltárt - Vysehrad várát mutatják Prága bölcsőjének.) A vár magyar emlékeinek és vonatkozásainak külön könyvtárnyi irodalma lehetne. A Vítus dóm mellett mindenkinek feltűnik a legismertebb prágai magyar vonatkozás a Kolozsvári testvérek (György és Márton) Szent György szobra, pontosabban az eredeti egyik másolata (kolozsvári, budapesti, szegedi, londoni másolatok mellett), melynek eredetije 1373-ban készült. Úgy ismert, hogy középkori szobrászatunk e remekművét Nagy Lajos királyunk ajándékozta IV. KÁROLYnak. Az eredeti alkotás a Szent György kolostor szobortárát ékesíti. Még a Szent Vítus dómba való belépésünk pillanatában is már magyar emlékkel találkozunk. A főbejárat középső kapujának bal szárnyán egy dombormű látható, amely az első magyar király, Szent István meg- keresztelését mutatja, Otokar Spaniel 1927-ben készült munkája nyomán. A dómban két magyar címer is felfedezhető, arra emlékeztetve, hogy a Premysl dinasztia két utolsó uralkodója II. és III. VENCELjogara alatt egyesült a két ország, a lengyel trónnal együtt. A Szent Vencel kápolnával szemben található a Zsigmond kápolna, azaz Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem végső nyughelye. 1602- ben mondott le a fejedelemségről, s több mint egy évtizeden keresztül a császártól kapott csehországi birtokára vonult vissza. A Cernin család helyezte el földi maradványait 1613. év március 18-i halála után. De maradjuk még a katedrálisban. „Hírhedett zenésze a világnak", Liszt Ferenc itt vezényelte Esztergomi miséjét. Ekkor találkozott először a nagy cseh zeneköltővel, BEDRICH SMETANÁVal. Liszt őt még többször meglátogatta, míg Smetana egy ízben LiszTnél Budapesten vendégeskedett. (S még jócskán akadnak magyar zenei vonatkozások Prágában.) A harmadik várudvarban sétálva jusson eszünkbe, hogy az 1848-as forradalmunk előtt, hány itt tanyázó, s erőszakkal ide vezényelt magyar katona vágyott vissza hazájába (amint Tompa Mihály is leírja emlékezéseiben) a Habsburgok ellen hasonlóképpen mozgolódó cseh nép iránti szimpátiáját lelkében érezve. A Királyi Palota románkori maradványaira építkezett többek közt Jagelló Ulászló is, aki magyar királyként is uralkodott. Az ő korának köszönhető a világ egyik legszebb gótikus műemléke: az Ulászló terem. E hatalmas (62 m hosszú, 16 m széles, 13 m magas) teSzent Erzsébet díszmagyarban a Hradzsin tér Mária-oszlopán (Fotó: Golarits István) rém a főnemesség hűségesküjének helyszínéül szolgált. A mai kijárat felől lóháton jöhettek (az ún. „Ló- lépcsőn") a főurak a ceremóniára. Az innen nyíló régi tanácsterem díszítései között jól látható egy helyütt a történelmi cseh és magyar korona. A Jagelló átépítés helyén állhatott Hunyadi Mátyás raboskodá- sának helyszíne, ahol ismerten Podjebrád György - leánya Katalin eljegyzése tekintetében - vele megalkudott. E lakosztályoknál történhetett a Hunyadi Lászlóí kivégeztető V. László király titokzatos halála, éppen VII. Károly francia király leányával, MADELAiNnel való eljegyzése idején. Ha a Hunyadi Mátyás kori idők falait, tornyait keresi a turista - különös tekintettel Mátyás raboskodásának 1457. évi konkrét helyszínére - akkor könnyen csalódás érheti. Sajnos a vár Jagelló-kor előtti tornyainak, termeinek jó része már nem áll. A ma álló tornyok közül a Fekete torony épült XII. századi alapokra, egy ideig a Hradzsin keleti kapuja és az adósok börtöne volt. Az Új Fehér torony, illetve a Daliborka tornya már később, a XV. század végén épült. A Kisoldalon nyilván lehet még találni jócskán magyar vonatkozásokat, itt csak néhányat ragadtam ki emlékeink bőséges prágai „tárházából". Térjünk le sétánk végeztével ismét „0 zúgó, háborgó és szilaj folyó" a Moldva partjára, ahol már a „pesti oldal" azaz az Ó- és Új-város (a Staré Mésto, a Nővé Mesto) valamint a Vysehrad környéki magyar vonatkozások izgalmas felfedezései várnak reánk. Messik Miklós Magyar Emlékekért a Világban Egyesület 103
