Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Molnár Jánosné: A Cholnokyak emlékének ápolása Veszprémben
A CHOLNOKYAK EMLÉKÉNEK ÁPOLÁSA VESZPRÉMBEN A XIX. század közepétől a XX. század közepéig Veszprémben élt Cholnoky család orvosokat, ügyvédet, írókat és földrajztudóst adott a városnak, illetve az országnak. Kiemelkedik közülük munkásságával Csolnoky Ferenc (1853-1941) orvos és az unokaöcs, Cholnoky Jenő földrajztudós. Az utóbbi négy évtizedben egyre gyakrabban találkozunk nevükkel. A kórház 1990 júniusa óta viseli az első orvos-igazgatójának, Csolnoky FERENcnek a nevét. Az egészségügyben dolgozók évenként emlékülést tartanak, amelyen átadják a CsOLNOKY-díjat.’ Az unokaöcs, Cholnoky Jenő földrajztudós nevét utca, városrész, az ott lévő intézmények (iskola, könyvtár, nyugdíjasklub) viselik. 1970 végén merült fel hivatalos helyen a városban lévő névtelen utcák elnevezése kapcsán Cholnoky Jenő neve. Veszprém szülötte, földrajztudós, geológus, világhírre tett szert, az európai földrajztanítás megalapítója - állt a Veszprém Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elé került előterjesztésben.2 1971. januáry-i vb ülésen megszületett a határozat: a Viola utca bal oldalán, az Ady Endre utcát átszelő, majd a Csillag utcáig meghosszabbítandó, még kiépítetlen utcát Cholnoky Jenő utcának nevezi eh. A város délkeleti része, ahol egykor szántóföldek húzódtak, mára beépült társasházakkal, tömbépületekkel. Első utcájáról e területet Cholnoky-lakótelepnek nevezték. 2003-tól ezt a városrészt hivatalosan Cholnokyvárosnak hívják.4 Cholnoky Jenő veszprémi szülőházának megjelölése Budapestről indult el, a Magyar Földrajzi Társaságtól, amelynek hosszú évekig elnöke volt. A Társaság 29. vándorgyűlésének három napos helyszínéül a természeti szépségekben bővelkedő, kulturális létesítményeivel büszkélkedhető Veszprém megyét választotta. Döntésüket feltehetően a Társaság egykori elnöke, Cholnoky Jenő tágabb szülőföldjének megismerése, és a tiszteletadás befolyásolta. i976.június25-étől27-igtartógazdagprogramukban szerepelt Várpalota, Pét, Zirc, Veszprém nevezetességeinek megtekintése, előadások meghallgatása. Fővárosi és szakmabeli neves előadókon kívül helyieket is felkértek. Ők elsősorban intézményük bemutatásával kapcsolódtak be, vetített képes előadással, ill. a megye társadalmi-gazdasági életének ismertetésével érzékeltették Cholnoky Jenő halála utáni fejlődést, változást. A vándorgyűlés kiemelkedő eseménye volt a június 27-én, egy vasárnapi napon tartott emléktábla avatás Cholnoky Jenő szülőházán. Az ún. ménküfogós ház több évtized alatt sokat változott. Lekerült tetejéről a korábban újdonságnak számító villámhárító. Az 1960-as években elkezdett városrekonstrukciónak mondott rombolásnak szerencsére nem esett áldozatul a Kossuth Lajos utca páratlan oldala, így felújításra került a 7. számú ház is, ahol Veszprém város két neves tudós embere: Simonyi Zsigmond nyelvész és Cholnoky Jenő földrajztudós meglátta a napvilágot. Cholnoky JenőtoI egykori tanítványa, Kádár László egyetemi tanár szólt. A fehér márványtáblát, rajta Cholnoky Jenő bronz reliefjével valószínű R. Kiss Lenke, Veszprémben élő szobrászművész alkotta. A tábla szövege szerint a Magyar Földrajzi Társaságon kívül Veszprém Megye Tanácsa és a Balatoni Intéző Bizottság állíttatta.5 A szépen rekonstruált ház falán lévő emléktáblát 1990. július 23-án, Cholnoky Jenő születésének 120. évfordulóján megkoszorúzta a Megyei és a Városi Természetbarát Szövetség. Szilágyi László, a veszprémi Építők Természertbarát Sportegyesület elnöke szervezte rövid megemlékezésen tíz tag vett részt, valamint a Cholnoky család is képviseltette magát.6 Cholnoky Jenő nevét kilátó is őrzi. A Bakonyi Intéző Bizottság és a Veszprém Városi Természetbarát Szövetség évek óta fáradozott azon, hogy a Bakony és a Balaton környékének legszebb pontjain kilátók épüljenek. Elsőként készült el a Zádor vári és a zirci kilátó. Ebben a programban hetedikként a Veszprémtől nyugatra kb. öt kilométerre lévő, a környezetéből kiemelkedő 375 méter magas Csatár-hegyre építették 1976. november és december hónapokban. 1977. április 24-én avatták fel, s a nemzetközi hírű földrajztudósról, Cholnoky jENŐről nevezték el. A kilátó ünnepélyes átadása után a rendezők ún. csillagtúrát szerveztek négy útvonalon.7 Évtizedeken keresztül sokan kapaszkodtak fel a hegy tetejére, hogy gyönyörködjenek az eléjük táruló panorámában, Bakony hegyvonulataiban, a Séd völgyében, a távoli településekben. A fából készült kilátó az idő múlásával elhasználódott, megrongálódott, s végül leégett. 2003-ban a helyére, a terület tulajdonosa a HM Verga (Veszprémi Erdő98
