Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)

KÖZLEMÉNYEK - Bartha Lajos: Réthly Antal törökországi utazása a két világháború között

Harmadrendű, katonai meteorológiai állomás Adaliaban, Réthly Antal felvétele (L.sz.: 5723-2003) kisugárzás-mérésekre, és párolgás mérésekre is be­rendezte. A vizsgálati programot fenológiai" megfi­gyelések egészítették ki (Réthly A. 1927). Az észlelési tervben helyet kapott az emberi érzé­keléssel észlelt földrengések feljegyzése is. Erre a megfigyelési területre a rengésektől gyakran láto­gatott Törökországban nagy szükség is volt. Amikor Réthly Antal 1927 őszén elhagyta Török­országot, az új intézet és a hozzá tartozó hálózat nemzetközi kapcsolatai is kiépültek. A nemzetközi sürgönyöző hálózat naponta háromszor 7 állomás adatait közölte. Szeptembertől a török rádió na­ponta sugározta az időjárás-jelentéseket. A minisz­tériumok, a tőzsdék és a napilapok naponta kaptak időjárási tájékoztatást. A sajtó emellett még havi összegző beszámolót is közölt. Tanulságok és feladatok Az állomás-szervező útjai során Réthly Antal szá­mos érdekes és értékes megfigyeléssel, tapaszta­lattal gyarapította, főleg Kis-Ázsia és az Anatóliai­fennsík, akkor még kevéssé ismert éghajlati és idő­járási viszonyainak ismeretét (Réthly A. 1929,1930) Anatóliáról megjegyzi: „Nagy szükség volt az öntözőmüvekre, mert a csapa­dék mennyisége itt csak 180-200 mm a magyarországi átlagnak harmada!.../ Májusban és októberben esik a legtöbbet, de a májusi csapadék átlaga is csak 29 mm, és az októberi pedig 37 mm... de nem ritkán a felére csökken, vagy teljesen elmarad az eső. Konya mellett a párolgás megközelíti a 2000 mm-t.”(RÉTHLY A. 1931) Ezzel a helyzettel szinte ellentétes a Fekete-tenger délkeleti szegélyén, Trabzon (Trapezunt) környéké­nek éghajlata: „Eljutottunk innen még keletebbre, Rizébe. Évi csapa­déka meghaladja a 2000 mm-t. Megterem itt a nagy melegben a narancs, bambusznád, tea, rizs és egyéb szubtropikus termények." A Belső-Toros hegységen átkelve megállapítja, Bel- ső-Anatóliáról: „A nappali felmelegedések nagy, és viszont éjjel rop­pant erősek a lehűlések. Itten a hőmérséklet maximu­mai 35-40°-ot tesznek ki, míg az abszolút minimum januáriusban leszáll -25° alá. Közel hasonló szélső ér­tékek, mint a nagy Alföldünkön.... Ugyan előfordul ta­vasszal és ősszel, hogy a levegő teljesen szárazzá válik és magam is kétszer észleltem 0 %-ot... Érdekes, hogy a levegőnek ez a teljes páramentessége az emberre fi­ziológiailag semmilyen kellemetlen hatással nincsen." (Réthly A. 1930) Réthly egyaránt láthatta a török közigazgatás, és a nép életének évszázados elmaradottságát, és a megújítás erőfeszítéseit. Nem egyszer hátráltatta munkáját a tunyaság és a bürokrácia, de sokszor tapasztalhatta a vezető értelmiség lelkesedését a megújulásiránt. (Réthly A. 1930) Különösen kiemeli 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom