Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Becsei József: Mozaikok az Alföld-kutatás múltjából
Kaán Károly (1929): Az Alföld problémája. Budapest, 196 p. Kiss István (1929): Adalékok a magyar tanyakérdéshez. Csongrád, 88 p. Kiss István (1932): A magyar tanyai közigazgatás. Budapest, 142 p. Kripner Veronika (szerk.) (2003): Tanyák - Bugac. Ajánló bibliográfia. Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ. Budapest, p. 23. Lisztes László (szerk.) (1995): „Ezer írás az Alföldről". Válogatott bibliográfia. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 5. Békéscsaba, p.165. Makrai László (1957): A mezővárosi földhasználat kialakulásának kérdései. In: Bodor András - Cselényi Béla - Jancsó Elemér - Jakó Zsigmond - Szabó T. Attila (szerk.): Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Tudományos Könyvkiadó, Kolozsvár Makrai László (1961): A városélet elemei - tér, idő, társadalom. In: Borsos József (szerk.): Vidéki városaink. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, pp. 25-117. Makrai László (1985): Tájak és népek. In: Várkonyi Ágnes (szerk.): Magyarország története 1526-1686. II. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 1425-1460. Maksay Ferenc (1971): A magyar falu középkori településrendje. Akadémiai Kiadó, Budapest, 237 p. Márkus István (1943): Kertek és tanyák Nagykőrösön a XVII- XVIII. században. Kecskemét, 141 p. Mendöl Tibor (1939): Néhány szó az alföldi város kérdéséhez. Földrajzi Közlemények 58.3. pp. 217-232. Mendöl Tibor (1963): Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 567 p. Orosz István (1980): A „rideg" tanya. In: Pölöskei Ferenc - Szabad György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 170-215. Pölöskei Ferenc - Szabad György (szerk.) (1980)^ magyar tanyarendszer múltja. Akadémiai Kiadó, Budapest, 449 p. RÁcz István (1980): A tanyarendszer kialakulása. In: Pölöskei Ferenc - Szabad György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 97-148. Simkó Gyula (1910): Nyíregyháza és tanyáinak települése. Földrajzi Közlemények 38.2. pp. 41-42. Solymosi László (1980): A tanyarendszer középkori előzményeinek historiográfiája. In: Pölöskei Ferenc - Szabad György (szerk.) (1980): A magyar tanyarendszer múltja. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 71-96. Szabó István (1929): A debreceni tanyarendszer kialakulása. Föld és Ember IX. évf., 5. szám, Budapest, pp. 214-244. TánczosSándorné (szerk.): Tanyabibliográfia. OTKAT4511. Az alföldi tanyarendszer változásai és várható fejlődése. Témafelelős: Becsei József, 1. sz. kiadvány, MTA FKI, Budapest, p 20. Tímár Judit (1993): Az alföldi szuburbanizáció néhány ga. Alföldi Tanulmányok XV. pp. 217-232. Tímár Judit (1990): Kérdőjelek és hiányjelek a Térés Társadalom 2., pp. 49-62. MOSAICS FROM THE PAST OF ALFÖLD RESEARCH Dr. József Becsei It is a challenging task to write the history of research on the Alföld (Great Hungarian Plain) since the number of books and papers summarizing it amount to more than a thousand. Partial problems of the Alföld have been studied by a range of researchers. The paper intends to present some features of this topic: the origin of scattered farmsteads (tanyas) and describes general theories in detail. It presents the markedly difering views of István Győrffy, István Szabó and István Márkus in this respect. The paper investigated the process of tanya formation and differentiates two periods: the first starts from the emergence of field gardens and ends in the mid-i8th century and can be divided into three stages, while the second period covers the time span from then to our days and can be divided into four stages. The paper also analyzes the tanya concept as formulated by various researchers and summarizes the traits.ip definitions.
