Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - László Péter - Dr. Nagy Balázs: A Déli-Kárpátok magyar földrajzi feltárói
JEGYZETEK ' A területet még 1897-ben Schafarzik is felkereste, helytálló glaciológiai megállapításokat tett, de alapvetően geológiai munkát végzett. ! A Déli-Kárpátok leghosszabb gleccsere, a retyezáti Lapusnyik-völgyi, déli völgyben feküdt, de ennek speciális morfológiai okai voltak. 3 A csónak megtekinthető a Magyar Földrajzi Múzeum A Kárpát-medence tudományos feltárói című kiállításán. 4 E. de Martonne munkájának fordítása 1913-ban, A Déli- Kárpátok domborzata címmel kerül a magyar olvasók kezébe. IRODALOM Balogh Ernő (1939): Új adat hegyeink eljegesedéséhez és az eljegesedés általános okaihoz. In: Erdélyi Múzeum, XUV. 1. füzet, pp. 63-78. CholnokyJenő (1944): Erdélyi képek. Franklin-Társulat, Budapest, 166 p. Czirbusz Géza (1899): A Hoverla tetején. In: Földrajzi Közlemények XXVII. kötet, pp. 1-7. Czirbusz Géza (1904): A Czárku hegység. In: Földrajzi Közlemények, XXXII. kötet, 4. füzet, pp. 143-148. Czirbusz Géza (1905): A Godján-Cugu hegység. In: Földrajzi Közlemények, XXXIII. Kötet, 5. füzet, pp. 190-201. Gruber Tamás (2003): Geomorfológiai vizsgálatok a Retyezát- hegység Bukura katlanában. Diplomamunka, ELTE Természet- földrajzi Tanszék Inkey Béla (1889): Az erdélyi havasok az Olt-szorostól a Vaskapuig. In: Értekezések a Term. Tud. Köréből, MTA, XIX kötet, 1. szám, pp. 28-32. László Péter (2007): Az utolsó eljegesedések glaciális környezetének rekonstrukciója a Páreng-hegységben. Diplomamunka, ELTE Természetföldrajzi Tanszék Lehmann, P. (1885) Die Südkarpaten zwischen Retyezát und Königstein. In: Zeitschr. d. Ges. für Erdkunde zu Berlin, Bd. XX., pp. 325-386 Lóczy Lajos (1904): A Retyezát tavairól. I n: Földrajzi Közlemények, XXXII. kötet, 4.füzet, pp. 224-233 de Martonne, E. (1913): A Déli Kárpátok domborzata. In: Földrajzi Közlemények, XLI. kötet, VII. füzet, pp. 297-319 Primics György (1883): A Fogarasi havasok és a szomszédos romániai hegység geológiai viszonyai. In: A magyar kir. Földtani Int. Évk. VI. kötet, 9. füzet, p. 298 Roth Samu (1887): A Magas Tátra tavai. In: Földrajzi Közlemények, XV. kötet, IX-X. füzet, pp. 545-568 Schafarzik Ferenc (1897): Borlova és pojána Mörul környékének geológiai viszonyai. I n: A magyar kir. Földtani Int. évi jelentése 1897- ről, pp. 133-137 Schréter Zoltán (1908): A Páreng-hegység orográfiai és glaciológiai viszonyairól. In: Földrajzi Közlemények, XXXVI. Kötet, 4. füzet, pp. 135-150 HUNGARIAN GEOGRAPHICAL EXPLORERS OF THE SOUTHERN CARPATHIANS Péter László - Dr. Balázs Nagy In the middle of the 1880s a debate, lasting for decades, began on the origin of landforms predominant in the highermost regions of the Carpathians. Well-known geologists, including Géza Czirbusz, Lajos Lóczy, Zoltán Schréter, Jenő Cholnoky and Ernő Balogh, strove to find the answer for the question: has there been ice in the Carpathians or not? Field works produced new data and novel geomorphological ideas were suggested for the Southern Carpathians. Unfortunately, after World War I. Hungarian researchers were not involved any more in the investigation of the Southern Carpathians but the new attitudes in the 90s allowed Romanian-Hungarian research cooperation again. Translated by Dr. Dénes Lóczy 29
