Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - László Péter - Dr. Nagy Balázs: A Déli-Kárpátok magyar földrajzi feltárói
Lóczy már tisztán látta a magashegységi völgyek és bennük a tavak gleccseralakította eredetét. Az „angol szerkezetű vászoncsónakkal ’aprólékos, függő- ónos tófelmérésbe kezdett, amelynek eredménytérképeit a Földrajzi Közlemények 1904-es évfolyamában közölte. E térképek máig a tótérképező hid- rográfiai és geomorfológiai munkák klasszikusának számítanak, Kárpát-medence-szerte gyakran idézik. A felmérést I. Pisota a 6o-as években megismételte és a hatalmas Bukura-tó esetében meglepően eltérő eredményekre jutott, mind a tóalak, mind a fenékdomborzat tekintetében. Mivel Lóczy köztudottan alapos terepmunkát végzett, a szembetűnő eltérések magyarázatára - ioo évvel az első felmérés után, szintén terepgyakorlat keretében - összehasonlító tótérképezést végeztünk. A nagy tóra pillantva - Lóczy délre tájolt térképének birtokában - nyomban feltűnt, hogy a térképi tó-körvonal messze áll a valóságtól. Ultrahangos mélységméréseink eredményeként azonban Lóczy fenékdomborzatához igen hasonló képet kaptunk. A körvonal, az alak rossz, a domborzat azonban jó. Pisota térképén viszont jó az alak, de elnagyolt, pontatlan a tófenék domborzata. Gruber Tamás 2003-as megállapításai szerint A Bukura-tó medrének digitális Modern, szonáros domborzatmodellje É felől, Lóczy felmérés alapján térképe alapján 200 méter Lóczy eredeti térképe, és annak tükörképe az ellentmondás feloldása nem lehetetlen: feltételezve, hogy Lóczy kiváló térképezést végzett, minden adata jó, esetleg a Földrajzi Közleményekben rosszul közölték a Bukura-tó térképét, például tükörszimmetrikusan elforgatva. Ám ez nem vezet el a valós alakhoz. Mindezt továbbgondolva a megoldás a következő. Lóczy kiválóan mérte fel a tavat, ám a szelvények mentén mért adatokból csak otthon készített térképet. És ekkor, a mélységtérkép megrajzolásakor tévedett: a tó partvonalát ábrázoló lapot fordítva tartotta, amikor ráhelyezte a pontosan bemért pontokat és szelvényeket. Lóczy térképét és a mai felmérés adatait digitális formában felhasználva, a dombortérképek elforgatásával megalkotható az eredeti felmérés helyes tótérképe. Ekkor válik láthatóvá, hogy Lóczy felmérése igen nagy pontosságú volt. Schréter Zoltán A Földrajzi Közlemények 1905-ös számában olvashatjuk, hogy a Magyar Földrajzi Társaság két fiatalt, Haury Istvánt és az akkor mindössze 24 éves geológust, Schréter Zoltánt - a Déchy-ösztöndíj keretében - anyagilag támogatja, hogy feltérképezzék a Páreng-hegység glaciológiai formakincsét. Az erről szóló értekezés kissé megkésve, - benne a kárpáti glaciológiai kutatások legszebb térképével - csak a francia E. de Martonne 1906-os publikációja után jelenik meg 1908-ban.4 A Földrajzi Közleményekben közzétett A Páreng- hegység orográfiai és glaciológiai viszonyairól című művében (Schréter Z. 1908) a szerző a terület részletes geológiai, azon belül kiemelten szerkezetföldtani bemutatásán túl részletesen elemzi a glaciális formakincset és egy művészien szerkesztett térképen közli jégár-rekonstrukcióit. Kíváncsiak voltunk, hogy a centenáriumát ünneplő térkép mennyiben egyeztethető össze a mai vizsgálatok eredményeivel, ezért 2006-ban terepkutatáioo 200 méter Valamint Lóczy megfordított térképe és a szonáros felmérés eredménye 24
