Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Pusztai Gábor: Székely László és a Holland-lndiák
SZÉKELY LÁSZLÓ ÉS A HOLLAND-INDIÁK Székely László neve Magyarországon szinte ismeretlen. Amennyiben irodalmi munkásságát akarjuk megismerni és fellapozunk néhány összefoglaló művet, esetleg névrokonaira bukkanhatunk, vagy néhány téves adatra. Ez a helyzet például a Magyar Irodalmi Lexikon 1965-ös kiadásával, amelyben Székely 1942-ben magyarul (majd 1949-ben hollandul is) megjelent Rimbu című regényét egy szintén Székely László nevű kortársának, egy kőszegi plébános költőnek tulajdonítják. Pedig a holland gyarmatokat megjárt Székely Lászlónak a XX. század 30-as, 40-es éveiben több könyve és számos elbeszélése is megjelent. Műveit több nyelvre, köztük németre, angolra, olaszra és hollandra is lefordították. A holland irodalmároknak azon fele azonban, akik gyarmati irodalommal foglalkoznak, jól ismerik a nevét és nem csak azért, mert Székely László felesége, Madelon Lulofs, a 30-as évek Hollandiájának ismert írónője volt. Székely ugyan Hollandiában sem része az irodalmi kánonnak (magyar nyelvű szerzőként ez nehéz is lenne), de mégis jelen van. A különbség Székely László magyarországi és hollandiai ismertségét illetően szembetűnő, az okok nem kézenfekvőek. De ki is volt Székely László? Ajaktól Medanig Székely László 1892. április 16-án született egy Kisvárda melletti faluban Ajakon, és Sichermann László SMiELként látta meg a napvilágot. Ő volt a Sichermann házaspár második gyermeke. Bátyja, Pál Ábrahám másfél évvel korábban, 1890. szeptember 26-án született, öccse Ferenc pedig öt évvel később, 1897. június 29-én jött világra. Az apa, Sichermann Lajos, aki Nagyváradon született, földbérlőként kereste kenyerét. Anyja eredeti leánykori neve Rothfeld Kornélia volt, melyet később RADNAira magyarosíttatott.’ Elemi iskolába Kisvárdára járt László, s éppen a másodikelemit végezte, mikor apja úgy döntött, magyarosítja nevét, s ez az elhatározása egész családjára kihatott. így 1899-től már nem SiCHERMANN-nak, hanem SzÉKELYnek nevezi magát a család.2 A maga nemében egyáltalán nem egyedülálló jelenség volt ez, hiszen Székely László izraelita származású osztálytársai körében is igen nagy volt azok aránya, akik nevüket tanulmányaik alatt magyarosították.3 Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel fejezte be, és gimnáziumban folytatta tanulmányait. így került az ifjú Székely Debrecenbe, ahol az i90i-igo2-es tanévtől kezdve a Kegyes-Tanítórendi Római Katholikus Főgimnázium diákja lett. A gimnázium értesítője alapján azonban nem mondható el róla, hogy különösebben jó diák lett volna. A szabadkézi rajz kivételével egyik tárgyból sem tudhatott különösebben jó eredményt magáénak. Folyton bukdácsolt, s az ötödik osztály végén három tantárgyból (latinból, mennyiségtanból és tornából) is megbukott. Pótvizsgákkal ezt nem lehetett helyrehozni, az osztálykönyv tanúsága szerint Székely „évismétlésre utasíttatik”.4 Az ekkor 13 éves Lászlót valószínűleg rendkívül megviselte édesanyja halála, aki 1905. november 21-én hunyt el tüdővészben.5 Ez is közrejátszhatott abban, hogy nem tett utóvizsgát és 1906 szeptemberétől már nem szerepel a gimnázium tanulói névsorában. Székely László valószínűleg Budapestre költözött apjával és testvéreivel. Itt élt évekig és innen indult unokatestvérével, Radnai IsTVÁNnal, hirtelen elhatározással, kalandos körülmények között Szumátra szigetére. Feltételezhető, hogy az ifjonti hév, egy, a messzi Szumátráról kapott levél és a perspektíva hiánya késztette erre a lépésre. Erről életrajzi ihletésű könyvében így ír: „Dehát idehaza mihez kezdjek? Elmenjek egy bankba vagy valami vállalathoz írnoknak? Húsz, harminc év múlva talán lehetek könyvelő, vagy cégvezető. Diplomás pályára már nem mehetek. Arról lekéstem. Csak valami bankba vagy biztosítóba. Harminc év múlva 16
