Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
IRODALMI FIGYELŐ - Papp-Váry Árpád: Térképtudomány (Dr. Szabó József)
A mű során Dr. Négyesi Lajos nem alakulatról, századokról, szakaszokról ír, hanem katonákról, emberekről, akik életét, az állásokban töltött mindennapjait is bemutatja. Megismerkedhetnek az érdeklődök a rendkívüli körülményekkel, melyek az 1360 méter magas hegyen fogadták a Szegedről és környékéről érkező bakákat, megismerhetik mindennapjaikat és parancsnokaikat. A mű újszerűségét a könyv második része adja. Ebben a szerző érzékletesen és szemléletesen tárja az olvasó elé a terepen végzett kutatásait, mely eredményeképpen azonosította a harci cselekmények nyomait. Ezek pontos leírása, valamint a könyvben található térképek segítségével bárki, aki kedvet érez hozzá könnyen megtalálhatja az említett helyszíneket. Az utazásához minden segítséget megkap — útvonaltervtől egészen a legapróbb tanácsokig - a vállalkozó szellemű érdeklődő. A szerző, Dr. Négyesi Lajos, alezredes, hadtörténész a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadirégész, Hadszíntérkutató és Hagyományőrző Osztályának vezetője egy új történelem-szemléletet honosít meg kiadványával. Azzal, hogy az események helyszínét meghatározza közelebb hozza az érdeklődőhöz a cselekményt. Kilátogatva a helyszínre mindenki átélheti azt, ami több mint kilencven esztendeje történt a Mrzli vrhen a szegedi bakákkal. Végigjárhatja a lövészárok maradványait, a kavernákat, ahol a katonák életük egy meghatározó részét töltötték. A könyv egyaránt érdekes olvasmány a hadtörténelmet és a földrajzot, természetjárást kedvelőknek. Az előbbi megismerteti az első világháború egy jeles alakulatával, annak harcaival, az utóbbi egy új, eddig ismeretlen lehetőséget kínál, ahhoz, hogy eltöltsenek néhány kellemes órát túrázással csodálatos környezetben, miközben a szegedi bakákra emlékeznek. Stencinger Norbert Papp- Vary Árpád TÉRKÉPTUDOMÁNY A pálcika térképtől az űrtérképig. Kossuth Kiadó ZRt, 2007. 462 oldal PAPP-VÁRY ÁRPÁD Térképtudomány A PÁLCIKATÉRKÉPTŐL AZ ŰRTÉRKÉPIG Csaknem félévszázaddal a térképészet nagy magyar kézikönyvének (Irmédi-Molnár László: Térképalkotás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1970, p. 496) megjelenése után vehet kézbe ismét a kartográfia kérdésköre után érdeklődő művelt magyar olvasó e régi-új tudomány legfontosabb eredményeit összefoglaló hasonlóan nagylélegzetű munkát. 50 esztendő alatt még a klasszikusnak nevezhető tudományok is lényegesen megújulnak, egy olyan tudomány esetében, amely — a szerző szavai szerint - „talán az 1970-es évtized folyamán vált önálló, felnőtt tudománnyá", ez kétszeresen is igaz lehet. Másrészről a térképészet alapjai természetesen ott vannak a világról való legősibb fontos emberi ismeretek között, s a térképszerkesztés és -rajzolás fejlődése az általános tudománytörténet elszakíthatatlan és lényeges fejezetét képezi. A könyv szerzője, aki már Irmédi művének megjelenésekor is a térképészet aktív, tudományos szintű művelője volt, s az azóta eltelt időben a magyar kartográfia egyik vezető kutatójává és alkalmazójává lett, munkájában sikeresen szintetizálta a térképészet tudománytörténetileg jelentős, és 143
