Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Szatmári Gizella: A Julianus-szobor alkotója, Antal Károly
szerepel. Ugyancsak 1944-ben megnyeri az Árpádházi Szent Margit szoborpályázatot. Műve a Ferdinánd (ma: Lehel) téri templom elé kerül. 1945-ben tervei szerint készül az első két budapesti szovjet hősi emlékmű, a Gel- lért illetve a Szabadság térre. *A művész ezekkel megalkotta az obeliszk-forma prototípusát: csillag, címer, esetleg kisebb domborművek kerülnek rá díszítőelemként, valamint felsorolják az ott nyugvó halottak nevét. A háború befejezése és az ezután következő társadalmi-politikai változások befolyásolják a művészeti életet is. Mit tehet ebben a helyzetben egy „római iskolás” mester? Átmentheti az új körülmények közé, az új kívánalmak teljesítése érdekében továbbra is, megalkuvás nélkül a hűséget a természethez és a természetes arányokhoz, a harmóniát, a formai egyensúlyt, a külső-belső stabilitást, a közérthetőséget. Nem a munkaábrázolások, vagy a magyar múlt kiemelkedő személyiségeinek megformálása okoz igazán gondot, sokkal inkább ott jelentkezhet a kiüresedés, ahol az előírás szerint ábrázolandó politikai gondolattal a művész semmiféle lelki közösséget nem tud vállalni. Antal Károly 1950-59-ig a Képzőművészeti Főiskolán a kőrestaurálás tanára, maga is ellát ilyesfajta feladatokat. Részt vesz az országos kiállításokon. 1950-ben sokadmagával meghívást kap a Sztálin-szobor pályázatán való részvételre. A beérkezett 30 műből a bíráló bizottság és az illetékes pártfórumok Mikus Sándor tervét fogadják el. Monumentalitás iránti érzékét, kiváló emberábrázoló képességét, klasszikus tisztaságú kompozícióit az 50-es, 60-as évek művészetpolitikájának irányítói respektálták. 1954-ben a Népstadionhoz birkózókat ábrázoló szobor- csoportot mintáz, 1961-ben az Operaház homlokzatára Csajkovszkij és Moniusko egészalakos álló képmását faragja. A már említett Körösi Csoma-emléken kívül többek között Jókai (Kazincbarcika, 1966), Kandó Kálmán (Miskolc, 1967), Táncsics (Orosháza, 1969), Berzsenyi (Egyházashetye, 1970), Kisfaludy Károly (Tét), Thököly (Vaja, 1979) portré-emlékszobra fűződik nevéhez. Lovag és heroldja című kompozícióját a budai Várban állították fel 1984-ben, az éppen tíz évvel korábban az ún. északi előudvarban előkerült kimagasló értékű gótikus szoborleletre és ezzel a középkori királyi *A művész 1984-ben tett szóbeli közlése szerint azért vállalta a szovjet emlékművek domborművének elkészítését, mert megbízói az ígérték, hogy művével elősegítheti a szovjet hadifogságban sínylődő honfitársai mielőbbi szabadulását és hazatérését. Dr. Kubassek János palota nemzetközi viszonylatban is jelentős mestereire — emlékeztetve az arra járókat. Életművét a magyar állam 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, ill. 1993- ban Kossuth-díjjal ismerte el. JEGYZETEK 1 Ónodi Éva: Türelmes ajándékozó. Üj Tükör, 1984., 39. sz. p. 19. 2 Vasi Szemle. 2002., p. 490 3 Magyarság. 1934. május 13., repr. 4 Rónai Mária: Egy 700 év előtti heroikus expedíció története. Pesti Napló, 1937. márc. 14. ill. Bendejy László: Az ércbeöntött Julianus. Túrán, 1937-38, III- IV. sz., p. 53 5 A Julianus-szobor avatásáról. Budai Napló, 1937. június 3. 6 A Szent István-emlékév. Budapest. 1940., pp. 26-27 Dombi József: A. K. Szépművészet, 1944., pp. 237- 242 8 Id. 1. sz. jegyzet. Arnold Henry Landor (1865-1924) angol utazó, festőnek indult. 1897-ben járt Tibet- ben, korábban beutazta Koreát, Kínát és Ausztráliát is. Élményeit In the Forbidden Land és Tibet and Nepaul című kalandos útleírásaiban mondta el. 9 Cholnoky Jenő: Körösi Csorna Sándor szobra. Pesti Hírlap, 1943. június 12. 10 Dr. Kubassek János: Körösi Csorna Sándor szobra Érden, Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1985., 1. sz. pp. 11-16 KÁROLY ANTAL, SCULPTOR OF THE STATUE OF JULIANUS by Gizella Szatmári Károly Antal (1909-1994) was a major — although not properly known and appreciated — figure of 20th century Hungarian art (sculpture). The paper highlights some important stages in his career, emphasizing the history of the Julianus statue from the first design to its unveiling. The statue is worthy of the memory of Julianus, great explorer of the ancient Hungarian homeland in Asia, who suffered much from the severe conditions of his journeys. Translated by Dr. Dénes Lóczy 50
