Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Stencinger Norbert: Érd és környékének szerepe az 1848-49-es szabadságharc küzdelmeiben
nevez nyolc emberével a főhadiszálláson maradt és csak négy huszár tért vissza a magyar csapatokhoz. 25 Deák 369. oldal 26 Részletesen Deák 369-375. oldal 27 1849. január 3-án Windisch-Grätz csak magánemberként volt hajlandó fogadni a delegációt, sőt Batthányt még így sem. 28 Görgey Artúr: Életem és működésem. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1988., 277-278. oldal Továbbiakban lásd Görgey 29 A haditanácsban történtekről részletesen: Hermann Róbert: 1848-1849 a szabadságharc hadtörténeteié. Korona Kiadó, Budapest, 2001., 200-201. oldal 30 Görgey 278. oldal 31 Görgey 278. oldal 32 A dandár volt megbízva Poeltenberg csapatainak felváltására Érden. Gyakran korábbi nevén Zichy dandárként emlegeti főleg a XIX. századi szakirodalom, de egyes források is. 33 Mezey Károly (1805. Miskolc - 1868. Debrecen) 1849 novemberében Aradon halálra ítélik, majd 18 év várfogságra módosítják az ítéletet. 1856-ban kegyelmet kap. Lásd Bona 511-512. oldal 34 Görgey István Élmények és benyomások okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritikák. Budapest, Franklin Társulat, 1885., 105. oldal 35 Das Gefecht bei Tétény am 3. Jänner 1849. 36 Hazánk. Történelmi Közlöny XI. kötet szerk.: Abafi Lajos. Budapest, 1899., 355. oldal 37 Schmidt Albert főhadnagy (1821 Kolozsvár - 1889 Brassó) 1849 júliusában alezredesként rokkantként szerel le. Lásd Bona 614. oldal 38 A névsort lásd: Hermann Róbert: Huszárhősök és hőstettek 1848 őszén és telén Nyugat-Magyarországon In: Huszárok a történelem forgószínpadán - Ná- dasdy Ferenc Múzeum, Sárvár, 2000., 123. oldal és MÓL HM Ált: 1849:23268 A VII. hadtest kitüntetettjeinek jegyzéke. 39 Görgey 278. oldal 40 Görgey 27'9. oldal 41 Raksányi Imre (1818. május 13. Orosháza — a harcok során nyoma vész). Lásd Bona 591. oldal 42 Naplótöredékek és feljegyzések 1848/49-iki szabadság- harcról — Szlanka Károly Nagy -Topolcsány, 1901. 43 lásd Erdős 44 lásd Erdős 45 A témával részletesen foglakozik Erdős Ferenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében (1848- 1849) című (Székesfehérvár, 1998.) könyvében 46 Részletesen lásd: „ Gróf Batthyány Lajos az első független magyar minisztérium elnökének élete és vértanúhalála" Erdélyi Árpád, Budapest, 1906. 47 Az egyik porkoláb feleségének ruhájában sikerült bejutnia a rab miniszterelnökhöz. 48 A grófné azt szerette volna elérni, ha férje szabadon védekezhetett volna. Ezt Windisch-Grätz nem engedélyezte, viszont megengedte, hogy szabadon látogathassa a család a foglyot. Zichy Antónia meg is tett mindent férje érdekében. Pesti lakásukból az áradó Dunán kis csónakon kelt át a budai oldalra, az 1849 márciusában visszatért téli zimankóban. 49 A budai vár ostroma 1849. május 4-től 21-ig tartott. 50 Friedreich Endre: Gróf Batthyány Lajos laibachi fogsága. Budapest, 1930. továbbiakban lásd: Friedreich 51 lásd: Friedreich 11 .oldal 52 lásd: Friedreich 11 .oldal 53 lásd: Friedreich 12.oldal 54 lásd: Friedreich 13.oldal 55 lásd: Friedreich 15.oldal FORRÁSOK ABAFI LAJOS (szerk.) (1899): Hazánk, Történelmi Közlöny XI. kötet, Budapest, p. 355 KÓNYI MANÓ (1903): Deák Ferenc beszédei. 2. kötet, Budapest, Franklin Társulat, pp. 368-375 GÖRGEY ARTÚR (1988): Életem és működésem. Európa Könyvkiadó, Budapest, pp. 277-278. GÖRGEY ISTVÁN (1885): Élmények és benyomások okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritikák, Budapest, Franklin Társulat, p.105. MADARÁSZ JÓZSEF (1883): Emlékirataim 1831- 1881. Budapest, Franklin Társulat, pp. 185-186 SZLANKA KÁROLY (1901): Naplótöredékek és feljegyzések 1848/49-iki szabadságharcról. Nagy-Topolcsány MÓL HM Ált. 1849:23268 IRODALOM BONA GÁBOR (1998): Hadnagyok és fihadnagyok 1848/49 évi szabadságharcban. Heraldika Kiadó, Budapest BONA GÁBOR (2000): Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban. Heraldika Kiadó, Budapest 83
