Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Gyóni Gábor: A magyar őstörténet Baskíriában
riában lenne magyar eredetű földrajzi névanyag (a már említett Mészáros Gyula, Vásáry István, Róna- Tas András). Bár a magyar kutatásban is időről időre felmerült az, hogy Baskíriában mégiscsak lehetnek magyar eredetű földrajzi nevek (pl. Kondoros, Rá- sonyi László) - ám ezeket magyar részről eddig mindig cáfolták.15 Ezzel szemben azok az oroszországi, baskíriai kutatók, akik foglalkoztak Baskíria szubszt- rátumtoponímiájával, nem zárják ki a lehetőséget, hogy Baskíriában lehetnek magyar eredetű földrajzi nevek. így gondolta ezt már Kiekbajev is, a baskíriai toponímia első rendszeres kutatója.20 Azat Kamalov, aki munkássága egészét Baskíria toponímia kutatásának szentelte, a szintén baskír Firdausz Hiszamitgyi- nova, és a jekatyerinburgi (szverdlovszki) toponímiai iskola alapítója, Alekszandr Konsztantyinovics Matve- jev akadémikus is azt feltételezik, hogy Baskíriában (vagy tágabban a Közép- és Dél-Urálban) van ugor, sőt mi több, magyar szubsztrátumtoponímia.21 Például, az Urálban található Biszerty helynév (amely eredetileg Biszernek hangzik a helyi tatár lakosság ajkán) az uráli toponímiai szótár összeállítója, A. K. Matvejev szerint esetleg magyar eredetű lehet, és párba állíthatók a hasonló elnevezésekkel a Permi körzetben, a Szilva folyó medencéjében lévő Biz nevű folyókkal.22 Talán a legjellemzőbb példa a Magas helynév Baskíriában, amelyből mindösszesen 12 van, s ezek fele oronimia, tehát hegynév. A kutatók jelentős része szerint (Matvejev, Hiszamitgyinová) ez az oronimia (de nem a belőlük keletkezett oikoni- miák) magyar eredetűek lehetnek. Felmerült ugyan iráni eredete is ennek a helynévnek (Baskíriában valóban van iráni szubsztrátum), de figyelemre méltó, hogy hasonló fölrajzi név megtalálható a legkorábbi ismert magyar helynévanyagban is. Baskíriában szép számmal van —s -re végződő szubsztrátum, bár, ezek, mint Vásáry István is rámutatott, baskír eredetűek, ugyanakkor baskír nyelvészek, így Hiszamitgyinova kutatásai szerint is, ezek nem mind magyarázható- ak a baskírból.23 Az 1980-ban először kiadott Baskír Toponímiai Szótár a Magas mellett jónéhány helyen magyar etimológiát tüntet föl, ezek: Ar, Biz, Veres, Vasjazi, ízes, Yari.24 A baskíriai toponímiai kutatásban mi magyarok elsősorban az oroszországi kollégák eredményeire vagyunk utalva. Itt különösen a mikrotoponímiai kutatások tartogathanak érdekességet, mint például Sakurov monográfiája a Gyoma medencéjének mik- rotoponímiájáról (amelynek szintén vannak magyar vonatkozásai).25 Bár témánkat közvetlenül nem érinti, a baskíriai és uráli szubsztrátumtoponímiában, mint ezt A. K. Matvejev már több mint 40 éve kimutatta, van egy jelentős réteg, amely semmilyen nyelvből nem magyarázható.26 Ez a tény óriási jelentőséggel bír a magyar őstörténet kutatásának egészére. A toponímiát illetően ezzel kapcsolatban csak egyetlen elemre hívnánk fel a figyelmet, ez a Baskíriában lévő Gyoma folyónév, amelynek eredete nem világos, ez a helynév ismétlődik a Kárpát-medencében, de ennek etimológiája Kiss Lajos szerint ismeretlen.27 Összességében, véleményünk szerint ez az a terület, amitől jelentős eredményeket lehet várni a közeljövőben. A régészeti kultúrák etnikai interpretációja meglehetősen változatos a kutatásban. Lényegében minden lehetséges értelmezés napvilágot látott e kultúrák kapcsán. Baskíria, és az egész Volga-Urál vidék története szempontjából döntő fontosságú a Kr. u. III-IV. század, amely a térség anyagi kultúráiban is nyomott hagyott. A nagy népvándorlás következtében a III-IV. századtól kezdve „megmozdult”a Volga-Urál vidék addig „ mozdulatlan "képe (ez a „karinai periódus” — V F. Gening terminusa alapján).28 Mint említettük, egyes régészek, pl. A. P. Szmirnov, munkáikban nem tettek említést a magyarok esetleges baskíriai tartózkodásáról. A 60-as évektől, az etnogenezis-kutatás felemelkedésével éppen Ny. A. Mazsitov baskír kutató volt az, aki azt feltétezte, hogy a baskíriai bahmutyinói kultúra (3-9. sz. Kr. u.) magyar lehet, amiről külön monográfiát is írt.25 Ezt magyar kutatók, elsősorban Erdélyi István, cáfolták.311 A magyar őstörténet kutatásában igazi „kopernikuszi fordulat" volt a minden valószínűség szerint magyarokhoz köthető V1II-IX. századi bolsije-tyigani temető feltárása, és E. A. Halikova elmélete arról, hogy „Magna Hungáriát”, azaz a magyar őshazát a Volga- Urál vidékére, az ún. kusnarenkovói régészeti kultúra területére lokalizálja.31 A szakirodalomban jelenleg legelterjedtebb vélemény az, miszerint a kusnarenkovói és karajakupo- vói régészeti kultúrák, amelyek a VI-VII. században jelentek meg Baskíria területén, elsősorban a Bjelaja medencéjében, a protomagyarokhoz köthetők. Ezt 53
