Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Gyóni Gábor: A magyar őstörténet Baskíriában
Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 16. szám, 2007. — Magyar Földrajzi Múzeum, Érd A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET BASKÍRIÁBAN Gyóni Gábor ELTE Ruszisztikai Intézet Budapest, Múzeum körút 6-8. Tel: 06 (1) 485 52 07, email: gvozgyika@freemail.hu ÖSSZEFOGLALÁS A magyar őstörténet körülbelül másfél évezredes periódusának (Kr. e. első évezred közepe - Kr. u. IX. század) nagyobb része homályba vész. Ez a bizonytalanság meglehetősen tág teret biztosít különféle elméletek megfogalmazásához, amelyek olykor gyökeresen ellentmondanak egymásnak. A tanulmány az elvi felvetések után áttekinti a kutatás mai állását és perspektíváit a magyarság baskíriai tartózkodását illetően. A egyes tudományágak eredményeinek adatai arról tanúskodnak, hogy az egyik magyar őshaza a mai Baskíria területén lehetett... Mint az közismert, a magyar őstörténet körülbelül másfél évezredes periódusának (Kr. e. első évezred közepe — Kr. u. IX. század) nagyobb része homályba vész. Sajnos, semmilyen biztos adatunk nincs őseinkről a Kr. u. 9. század előtt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar történelem egészének nagyobbik része ismeretlen számunkra, hiszen a magyar nyelv és egyben nép „életkora"mintegy 2500 év, amiből csak 1100 év esik biztosan a Kárpát-medencére. Ez a bizonytalanság meglehetősen tág teret biztosít különféle elméletek megfogalmazásához, amelyek olykor gyökeresen ellentmondanak egymásnak. A szakirodalomban ma is ellentétes nézetek olvashatók azzal kapcsolatban, tulajdonképpen hol is éltek a magyarok, mielőtt a 830-as években első ízben megjelentek az Al-Duna vidékén (legalábbis, ha a György barát krónikájának folytatásában a mondott időszakban megjelenő ungri-hun-türk népet a magyarokkal azonosítjuk, és nem mondjuk a Kárpát-medencében lakó onogurokkal).1 A szakirodalomban minden lehetséges nézőpont előfordult már: egyes kutatók szerint a magyarság a honfoglalást megelőző évszázadokban Kazária területén élt, a Fekete-tenger északi partvidékén (Moravcsik Gy.)1', mások szerint az Észak-Kaukázus előterein (Vámbéry A., Munkácsi B., aztán Gombocz Z.f; olyan nézet is van, miszerint a magyarok már a VII. században „Etelközben” éltek, legyen az a Kárpátok előterében (Harmattá J.) vagy éppen a Dnyeper környékén (Róna-Tas A.)4; de az a nézet is megtalálható az irodalomban, hogy a magyarság egészen a IX. század elejéig a Volga-Urál vidéken, egészen konkrétan, Baskíriában tanyázott (Németh Gy., Kristó Gy., Makk Ff. Az orosz irodalomban ugyanakkor az a nézet számít dominánsnak, a modern kutatásban lényegében A. V. Smidtöl kezdve a korai Ny. A. Mazsitovon és J. A. Halikován át /. P. Kazakovig, R. G. Kuzejevig, napjainkban V. A. Ivanovig, Sz. G. Botalo- vig miszerint a magyarok egészen a IX. század elejéig a Volga-Urál vidéken éltek/’ Az orosz kutatók közül csak azok fogalmaznak más nézőpontot, akik valamelyest ismerik a magyar irodalmat (pl. V. V. Napolszkih) 7 Mindegyik álláspont mellett vannak érvek és ellenérvek. A közös kérdés, ami e különböző elméletek és lokalizációk mögött rejlik, mármost az: elhagyva az erdős sztyeppe övezetét, mikor is lett a magyarságból sztyeppéi nép: az V. században, a V1-V7I. században, esetleg csak a IX. században? A legfőbb érv amellett, hogy a magyarság már korán, esetleg már az V. századtól kezdve sztyeppéi nép volt, nyelvészeti jellegű, és, mint az közismert, Gombocz Zoltán nevéhez köthető.8 A magyar nyelvben ugyanis sok olyan török jövevényszó van, amelyek ki51
