Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
IRODALMI FIGYELŐ - Dr. Romhányi Attila: Maja mozaik (Bartha Lajos)
nem szerencsés a felsőfok használata pontosan nem mérhető, objektív mércével nehezen összehasonlítható dolgok esetében. Radót kémmúltja tette majdnem minden magyar által ismertté és széles körben ezen keresztül vált ismertté térképészeti és földrajzi munkássága is. A kiadói megjegyzéssel kapcsolatban fel kell tennünk a kérdést, mitől válik egy tudós híressé. A XX. századra vonatkoztatva (mára talán már nem), a válasz az lehet, hogy sok könyvet publikál, azokban eredeti, új gondolatokat, később igaznak bizonyuló elméleteket ír le. Radó hihetetlen tudású ember, nagyszerű szervező volt. Az ő kezdeményezésére, irányításával, szakmai felügyelete, ellenőrzése mellett számos kiváló, nemzetközileg is figyelmet kiváltó térképmű jelent meg (Larousse Atlas, Magyarország Nemzeti Atlasza, Magyarország tervezési-gazdasági hat kötetes atlaszsorozata, Cartactual nemzetközi folyóirat stb.) és azóta is hiányzó földrajzi munkák készültek (Nemzetközi Almanach, A világgazdaság földrajza stb.). Az irányításával készült térképészeti és földrajzi munkákat nagyszerűen tudta itthon és külföldön is reklámozni. Ezek az alkotások általános elismerést váltottak ki és ma is tiszteletet érdemelnek, de kevés kivétellel, csoportmunka eredményei. Radónak a két világháború között egyedül szerkesztett, teljesen újszerű légi közlekedési térképei, politikai atlasza, útikönyvei jelzik, hogy egy nyugodt időszakban tudott volna, képes lett volna önálló, újszerű, jelentős tudományos alkotásokra is. De 55 éves volt, amikor hazatért. Ugyanazon év december 1-én megalakult a Kartográfiai Vállalat. Az új cég megerősítése, termékválasztékának a kialakítása, majd a külföldi piacokra való bevezetése illetve a Közgazdaságtudományi Egyetemen a marxista szemléletű gazdaságföldrajzi irodalom életre segítése fontosabb feladat volt a számára, mint az önálló, elméleti munka. Munkája, elsősorban térképészeti tevékenysége, a század nagyjai közé emeli, de a kiadó által megfogalmazott „leghíresebb (...) tudós"megállapítás visszhang nélkül hagyása biztos szakmai vitát váltana ki. Radó alig több mint negyed évszázados hazai szakmai munkája előtt fejet hajtva érdemes megismerni, vagy aki már ismeri, újból elolvasni a nagyobb ismertséget, világhírnevet jelentő kémtevékenységének korábban kihagyott részletekkel kiegészített leírását. Dr. Papp-VáryÁrpád Dr. Romhányi Attila MAJA MOZAIK „Az én könyvem” sorozat, Duna Kiadó, Budapest, 2005. 227. oldal, 32 színes képtábla, 29 ábra A yukatan-félszigeti, tágabban a közép-amerikai maja indiánok múltja, kultúrája és történelme nálunk is sokakat érdekel. Néhány népszerűsítő munka, egyik-másik felületesebben tájékozott, vagy romantikus lelkületű utazó leírása nyomán némi titokzatosság, és misztikum is körül lengi a Kr. sz. III. és VIII. század közt virágzó maja kultúrát és hitvilágot. Ehhez a titokzatossághoz nagy mértékben hozzájárul, hogy az európai hódítok félelmetes alapossággal irtották ki az írásos emlékeket, és üldözték a szóbeli hagyományokat is; a maja városállamok romjainak régészeti kutatása pedig csak a XIX. század második felében indult meg. Dr. Romhányi Attila nem régészként látogatott (először) 1993-ban Guatemalába, de ekkor vált az egykori maják és ma is élő utódaik életének, műveltségének és emlékeinek elkötelezett tanulmányozójává. Az erről összeállított munkája szinte szikár egyszerűséggel, de éppen ezért hihetően és áttekinthetően mutatja be a múltat, a hiteles szakirodalom nyomán, és - saját benyomásai alapján — a mai életet. Igen alaposan foglalkozik az egykori maják mitológiájával, hitvilágával, és ennek máig is élő hatásaival. Könyvében igen alaposan foglalkozik a maja időszámítás és naptár-rendszer ma is vitákat keltő kérdésével, és a maja csillag-hittel. Ezek a fejezetek különösen értékessé teszik a könyvet a hazai irodalomban. (A szerző ma sem zárta le e kérdés vitatott részleteinek tanulmányozását.) A Maja mozaik nem földrajzi könyv vagy útleírás, de mindenütt — kimondottan vagy háttérben — ott érezzük azt a földrajzi környezetet, amelyben ez a sok 148
