Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
IRODALMI FIGYELŐ - Petrovay Kristóf (szerk.): A Csillagászati Tanszék negyed évezrede (Bartha Lajos)
Kétségtelen azonban, hogy ezek a kérdések sokkal inkább technikai (nyomdatechnikai) vonatkozásnak, és kevéssé részei a szűkebben vett térképtudománynak. A könyvet forgató számára annak valószínűleg az egyik legfeltűnőbb vonása a lebilincselő anyaggazdagság. A szerzőnek nyilvánvalóan még ilyen terjedelem mellett is komoly gondot okozhatott a célszerű szelektálás. Talán ezért is hasznos lett volna a munka erőteljesebb „mélységi” tagolása, a fejezetek és alfejeze- tek hierarchikus rendjének bátrabb alkalmazása. A 22 egymás mellé rendelt számozás nélküli nagyfejezet nagyobb blokkokba fogása, de még az alfejezetek közötti „szinteltolás" is érdemben segítené az olvasó számára a rázúduló gazdag anyagban való eligazodást. Ugyancsak szerkesztési kérdés (sajnálatos negatívum), hogy a tekintélyes mennyiségű hasznos ábra és táblázat számozás nélküli megjelenése (és í§y a rájuk történő szövegközi konkrét hivatkozások hiánya) nehezíti a szöveg és a szemléltetés közti kapcsolat gyors felfedezését. Egészében véve a Térképtudomány nemcsak a kartográfia és a kartográfusok számára lesz sok vonatkozásban jól használható, akár tankönyvként is hasznosítható alapmunka, hanem a földtudományok különböző területeinek művelőit is segítheti, a tanári munkában is támaszkodni lehet rá, s a térképészet az emberi művelődés minden korban sajátos jelentőségű területeként szélesebb olvasóközönségre is számot tarthat. A térképtudománytól távolabb álló „laikus" közönség számára e sok vonatkozásban érdekes olvasmánynak is számító könyv pedig egyebek közt arra is felhívja a figyelmet, hogy a zsebünkben vagy a gépkocsi volánja mellett egyre gyakrabban megjelenő kis GPS készülék vagy éppen mobiltelefonunk térképe, amely tájékozódási gondjainkat össztársadalmi szinten a töredékére csökkenti, milyen hosszú tudományos fejlődés és milyen sokoldalú, kemény mai háttérmunka eredménye. Dr. Szabó József egyetemi tanár, Debrecen A CSILLAGÁSZATI TANSZÉK NEGYED ÉVEZREDE A magyarországi egyetemi csillagászati oktatás és kutatás története Szerkesztette: Petrovay Kristóf Kiadja ELTE Csillagászati Tanszéke, Budapest, 2006. 1 54 oldal, 50 fekete-fehér, 1 színes kép fttMKMrtfli {4 Bit kttrtmm tmantneai at a* (MgH tMMnXf MtmtiC a csiiiicásiin TBNsrfK hegyed Petrovay Kristóf. Előszó. 1-3. p. - Bartha Lajos: A nagyszombati Egyetem csillagvizsgálójának kezdete - magyar, rövid angol kivonattal, 8-38. p. - Zsoldos Endre-. Nagyszombat és a csillagok — magyar, angol kivonattal. 39-55. p. - Casanovas, Juan: The Teaching of Astronomy in Jesuit Collegesin he 18th Century- Csillagászoktatás a 18. századi jezsuita kollégiumokban — angol, magyar kivonattal 57-65. p. - Petrovay Kristóf. A csillagászati tanszék története - 69-98. p.- Ponori Thewrewk Aurél: Visszaemlékezések a Tanszék történetére - magyar, angol kivonattal 99-102. p. - Sztenkovits Ferenc (Babes-Bolyai Univ. Cluj-Napoca): A kolozsvári Egyetemi Csillagda történetéből - magyar, angol kivonattal 103-128. p. Függelék - Appendix. 1. A nagyszombati műszerek leltára 1777-ben — 2. Jelentősebb obszervatóriumok alapítása 1800-ig. 3. Ki kicsoda a Tanszék történetében - (16 életrajz, 12 arcképpel) - 4. A csillagászati tanszék hivatalos nevének, helyének és vezetőinek változásai. 131-153 p. Összeállította: Bartha L., Petrovay K, Zsoldos E. 145
