Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Repülős emlékmű avatása Bicskén (Kasza József)
REPÜLŐS EMLÉKMŰ AVATÁSA BICSKÉN 2006. július 15-én Bicske mellett az első magyar óce- ánátrepülés 75. évfordulóján emlékművet avattak. 1931. július 15-én indult el Amerikából Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor a Justice for Hungary” nevű repülőgépükkel a mátyásföldi reptérre, azonban műszaki okok miatt Bicske-Felcsút-Bod- mér-Szár községek által határolt területen kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk. Az emlékmű állítását Jávor Géza ny. repülőoktató, bicskei lakos kezdeményezte. Hatalmas társadalmi összefogás, és a fenti községek vezetőinek és polgárainak segítségével jöhetett létre az impozáns emlékmű, melyet Somogyvári József ny. repülő kapitány tervezett. A repülés történetében hosszú idő telt el addig, amíg e legendássá váló óceánátrepülés létrejöhetett. A kezdetleges, néhány perces repülésre képes gépek után a technikai fejlődés újabb és újabb, - akkor csodának számító - gépmadarakat hozott létre, melyekkel a felkészült, bátor, kísérletező pilóták egyre nagyobb távolságokat tettek meg. Azt a fejlődést, mely Endresz György és Magyar Sándor sikeres repülését lehetővé tette, mutatja az alábbi rövid összefoglaló: 1919. május 16-án az Új-Foundland déli partján fekvő Trepassey-öbölből három hidroplán indult útnak Európa felé. Az amerikai Curtiss gyár NC repülőcsónakjaiból álló kötelékek C.A. Read repülőkapitány vezette. Útvonaluk: Azori-szigetek-Lisszabon-Plymo- uth. Hihetetlen vállalkozás volt, ekkora utat (5140 km) még nem tett meg repülőgép. Útvonalukon a haditengerészet 45 hajója helyezkedett el tájékozódási, mentési célból. Két gép útközben meghibásodott és csak Read kapitány ért át Európába, 1919. május 27- én szállt le Lisszabonban. Útja során leszállt az Azori- szigeti Horta és Ponta Delgada vizein, majd Lisszabon (Portugália) - Ferrol (Spanyolország) érintésével 1919. május 31-én érte el a végcélt, az angliai Plymouth kikötőjét. Az Atlanti-óceán északi medencéjének átrepülése tehát sikeres volt, és megindult a hajsza, hogy ki tud közbeeső leszállás nélkül átjutni. A repülőgépgyárak az I. világháború végére kialakított nagytávolságú stratégiai bombázógépeiket próbálták hasznosítani. A háború után a katonai pilóták „állás nélkül” maradva, 87 Az óceánátrepülők repülőgépe a megérkezés után Bicskén (Kasza József szívességéből)