Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
KÖZLEMÉNYEK - Bartha Lajos: Magyarország első tervszerű felmérése (1696)
foglalkozott behatóan. Az egyik a Jupiter holdjainak megfigyelése, a másik a Hold gömbjén a fény-árnyék határának (az un. terminátornak) folyamatos elmozdulása [7, 16]. Elvileg mindkét eljárás helyes, de ténylegesen, olyan formában, ahogyan azzal a 17. sz. végén próbálkoztak, nem használhatók eredményesen [21]. Az első módszer — amelyet már Galilei is ajánlott - a Jupiter körül keringő, távcsővel jól észlelhető holdak helyzetének mérése. Elméletileg a Jupiter-holdak helyzetei bármely időpontra, egy meghatározott földrajzi szélességre, mint „null-délkörre” — pl. Rómára vagy Párizsra vonatkoztatva - kiszámolhatok. Ha az észlelő a megfigyelőpontján a saját helyi idejében meghatározza a holdak helyzetét, úgy a két helyi-idő adatának különbsége megadja a földrajzi hosszúság-különbséget. A gyakorlatban ez a mérési eljárás még ma sem használható, a holdak mozgásának számítási bizonytalansága és helyzetük mérésének pontatlansága miatt. A második módszer - amely a gyakorlatban használhatatlannak bizonyult - a Hold egyes jellegzetes alakzatainak kibukkanása az éjszakai oldalról a napsütötte félgömbre, ill. eltűnése az éjszakában. Elvileg a Hold fényváltozásának számolásával ezek az időpontok is kiszámíthatók, és ismét csak a helyi-idők különbsége adnák meg a \ értékét. A gyakorlatban egyrészt a sötét fölgömbről a világosba való kilépés, vagy az eltűnés pontos időmegfigyelése nagyon bizonytalan, az elméleti értékek kiszámolása szinte lehetetlen a kellő pontossággal, a holdmozgás bonyolultsága folytán [16, 21]. Nürnbergi mágneses iránytű, réz-tokban a 17. sz. végén. (Drezda, Matematikai-fizikai Szalon.) A két geodéta a Jupiter holdjainak helyzetét május 11. és július 21. között 11 helyen 36 alkalommal rögzítette, nagy pontossággal. Bár a szép méréseket nem tudták felhasználni, a Danubius-ban 4 oldal táblázata és ábrái tüntetik fel a mérési eredményeket. Ezeket az adatokat valószínűleg Cassini szorgalmazására vette fel Marsigli nagy művének I. kötetébe. (Danubius, Tom, I. pag. 43-46.) Nem tudták felhasználni a hosszúság kiszámítására azt a 16 szép hold-rajzot, amelyeket (mint azt Deák az eredeti rajzokkal összehasonlítva megállapította) Müller készített, az újhold utáni keskeny sarlótól a fogyó holdsarló ábrájáig [16]. A holdrajzokat talán csak kísérletnek szánták, mivel az időpontok félórás pontossággal, sőt még annyira sincsenek megadva. Értéküket az adja, hogy olyan időszakban készültek, amikor mások nem rajzoltak részletesebb holdtérképeket. A rajzok egybefoglalását - és saját megfigyeléseivel történt kiegészítését - a nürnbergi rézmetsző-csillagász leánya, Klara Eimmart végezte [9]. Amint arra még kitérünk, a harmadik módszer sem bizonyult használhatónak. Kérdés, miként határozta meg Müller és Marsigli a főpontoké értékeit? Az egyik lehetséges módszert a Prodromus szövege rejti. Ennek 10-11 oldalain Marsigli felsorolja a csillagászatilag mért főpontok szélesség-értékeit, és feltünteti, hogy más táblázatokban megvan-e a helység szélessége. Ezek szerint a Kepler által összeállított „Rudolphiniánus táblázatok”-ban (amelyekben Tycho Brahe adatait és feljegyzéseit dolgozta fel), valamint G. B. Riccioli kézikönyvében szerepel Bécs, Buda, Szeged és Eger. Lehetséges, hogy kiindulásul Johannes Kepler 1627-ben Ulmban megjelent művének, a „ Tabulae Rudolphinae”-ne\í földrajzi koordináta táblázatából indult ki. A továbbiakban — amint arra később Müller naplója utal - Bécset kezdőpontnak véve, a Dunán lefelé hajózva a távolságokat és az irányokat mérték, és ebből számolták ki, hogy mennyivel vannak keletebbre a kiinduláshoz képest. Természetesen a sokkal bizonytalanabb mérési lehetőségek következtében a földrajzi hosszúságok értékei is pontatlanabbak. A korabeli hasonló adatokhoz képest még így is igen jónak mondható az elért eredmény. Az egyes helyek hibája 4'és 28' közt változik, a közepes hiba (előjelre való tekintet nélkül számítva) 16' (1/4 szög-fok), a négyzetes középhiba mindössze 60