Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Xántus-kutatások Amerikában (Dr. Kubassek János)
rológiai előrejelzés nem volt bíztató. Jelentős mértékű nyugati irányú hátszelet ígértek, de ködöt és alacsony felhőzetet is. Nem javasolták a felszállást. Endresz és Magyar azonban ennek ellenére elhatározta, hogy másnap, július 15-én elindul. Július 15-én 12 óra 50 perc helyi időben startoltak. A túlterhelt repülőgép nehezen emelkedett. Hamar elérték az óceán felett gomolygó hideg ködöt, majd fölé emelkedve a felhőzet felett még láthatták a napnyugtát. Magyar a szöghű Mercator térképen jelölte folyamatosan a pozíciójukat, majd az éjszakai sötétségben áttért a csillagászati navigációra. A Sarkcsillag, majd a Sarkcsillag- Arctus, illetve a Sarkcsillag - Vega csillagpárok teodolitos bemérése biztosította helyzetük pontos ismeretét. Az erős hátszél hatására rendkívül gyorsan, 13 óra 20 perc alatt átrepülték az óceánt, elérték Európát. Európában igazi nyárias időjárás fogadta őket. Gomolyfelhők, zivatarzónák. Sok időt veszítettek a zivatarok kerülgetésével, mire el tudták érni a Rajnát, majd a Bodeni-tavat. Végre Ulm-nál elérték a Dunát, mely már Magyarország felé vezette őket. Győr átrepülése után a motor működése akadozni kezdett, majd leállt (utólag kiderült, hogy volt még üzemanyaguk a tankban, valószínűleg Endresz tévedésből az üres tartálycsoportra kapcsolt). A kényszer- leszállást nem tudták elkerülni, melyet Bicske közelében szerencsésen végre is hajtottak 30 km-re a kitűzött célpont, a mátyásföldi repülőtér előtt. 5182 km-t repültek 26 óra 20 perc alatt. Endresz György és Magyar Sándor a huszonnyolcadik sikeres óceánátrepülőként írták be nevüket a repülés történetébe. Sajnos, egy év múlva Endresz György Róma mellett repülőgépével lezuhant és életét vesztette. Kasza József XÁNTUS-KUTATÁSOK AMERIKÁBAN A magyar-amerikai tudományos kapcsolatok emb- lematikus személyisége Xántus János. Az 1848-49-es szabadságharcot követően emigrációba kényszerült honvédtiszt az USA területén töltött, mintegy 12 esztendő során vált vérbeli természetbúvárrá. Munkásságának amerikai vonatkozásait az a nagy jelentőségű levelezés mutatja be, melyet Washingtonban, a Smithsonian Institution archívumában őriznek. A levelezés átfogó képet ad Xántus utazásairól, Fort Riley és Fort Tejon erődítményei környékén végzett botanikai és zoológiái gyűjtéséről. Xántus rendkívüli tehetségét és a természettudományi terepkutatásokban, gyűjtésekben kamatoztatott képességeit korán felismerte a Smithsonian titkára, a nagybefolyású Spencer Fullerton Baird, aki biztosította Xántus utazásainak és gyűjtőmunkájának pénzügyi feltételeit. A Fulbright Alapítvány pályázatán elnyert kutatói ösztöndíjjal 2006. március 10-től, július 6-ig terjedő időszakban sikerült megismernem a Smithsonian archívumában őrzött, Xántusra vonatkozó teljes, mintegy ezeroldalnyi kéziratos anyagot. A levelek meggyőzően bizonyítják, hogy Xántus gyűjteménye, tudományos értékeit tekintve — a maga korában kiemelkedő jelentőségű volt — s ezt a kortárs szakemberek a nyilvánosság előtt több ízben is elismerték. Xántust számos vád érte irigyei részéről, s halála után is több ízben merült fel személyével kapcsolatban a plágium kérdése. Kétségtelen tény, hogy az indiánokra vonatkozó leírásai és rajzainak egy része az ő hazai publikációi előtt már megjelent nyomtatásban, amerikai könyvekben, de ezeket a vitatható közléseket nem szerencsés kivetíteni a Xántus életmű egészére. Henry Miller Madden, az amerikai biográfus igen szigorú, és olykor elfogult mércével ítéli meg Xántust, s ez a kép, sajnos más későbbi közleményekben is egyoldalúan köszön vissza. Kutatásaim eredményei ezt a képet néhány vonatkozásban árnyalják, módosítják. Az újonnan felbukkant dokumentumok tükrében tárgyilagosabb kép alakítható ki a magyar természetkutató munkásságáról. Spencer Fullerton Baird folyamatosan igen jelentős pénzügyi, erkölcsi és emberi támogatást nyújtott Xán- tusnak. Ajánlóleveleiben garanciát vállalt érte, amikor Seward külügyminiszter a mexikói Manzanillóban az USA konzulévá nevezte ki a magyar kutatót. Diplomáciai posztot csak minden tekintetben feddhetet89
