Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
KÖZLEMÉNYEK - Bartha Lajos: Magyarország első tervszerű felmérése (1696)
kompasz fokbeosztásán volt leolvasható, feltehetőleg 15 szög-perc pontossággal. Végül is a kompaszok közül csak egy bizonyult használhatónak. Ennek adatait Marsigli a Prodromus-ban közli, a csillagászatilag is bemért 8 helyről (lásd az 1. táblázat utolsó oszlopát). A mérésekből kitűnik, hogy 1696-ban a mágnestű a Kárpát-medence középső vidékén mintegy 10°-al tér el nyugat felé a földrajzi észak irányától. A legnagyobb a deklináció értéke Bécsben, ahol ll°-os nyugati elhajlást mért, a legkisebb Titel mellett, 9°15/ elhajlással. Ezek az értékek lényegileg egyeznek az elméletileg interpolálható adatokkal, és összhangban vannak a régészeti leleteken végzett, ún. archeomág- neses adatokkal [23]. Halleyt (és talán Marsiglit is) éppen a rendszeres dek- lináció-felmérések győzték meg arról, hogy az iránytű elhajlásának mérése nem alkalmas a hosszúság kiszámítására. 1699-ben Halley befejezte az óceánokon végzett méréseit, és 1701-ban kiadta első mágneses térképét, amelyen az egyenlő deklinációs értéket mutató pontokat görbékkel kötötte össze. Ez volt az első szabatos izogón-térkép, amely még csak az Atlantióceánt ábrázolta. A következő évben elkészítette és kiadta a teljes Föld-felszín izogón-térképét. A mágneses deklinációt jelző vonalakat azonban csak az óceánokon húzta meg, mivel csupán a tengerészek aránylag nagy számú mérésére támaszkodhatott [22]. A térkép „A New and Correct Sea Chart of the Whoile World Shewing the Variation of Compass... ”1:33 000000 méretarányú, az izogónokat 1-1 fokos közökkel szerkesztette meg [17, 22]. A térképen egyetlen kontinentális vidék van, amelyet a 10 fokos nyugati deklinációt jelző vonal átszel: ez a Balkán északi része és a Magyar Királyság területe [17]. Mivel Halley korábban sohasem járt itt, bizonyosra vehetjük, hogy Müller 1696-ban felvett, és Marsigli Prodromus-ában közölt értékeket használta fel, mint legfrissebb és legbiztosabb európai méréseket. Ilyen módon a Kárpát-medence az első szárazföldi terület, amelyen pontos izogón-vonalat húztak meg. A Prodromus első változata - amely a deklinációs értékeket is tartalmazta — 1700-ban jelent meg. Marsigli eléggé nagy késéssel kapta kézhez a „tiszteletpéldányokat", amelyekből az elsőt az angol király új bécsi követének, Sir Stepneynek küldte el, kérve hogy juttassa el a Royal Society számára. 1701. október 2-án kelt válaszában a titkár, Hans Sloane már nyugtázza a Prodromus megérkezését [24]. 1702 legelején a Királyi Társaság naplója is említi a kötet megérkezését. 1702. januárjában - a Csatorna felmérése után - már ismét Londonban tartózkodott, itt megkaphatta a Prodromust, és bedolgozhatta ekkor szerkesztett új térképébe, amely az év második felében jelent meg. (Nem kizárt, de nem is bizonyítható, hogy Marsigli a Sloane által megköszönt levélben is közölte a Royal Society-vel a méréseit.) Edmund Halley mindenképpen időben hozzájuthatott a magyarországi mágneses mérésekhez. Marsigli és Müller mágneses mérései mindenképpen úttörő kísérletek a szárazföldi földmágneses felmérések terén, mivel az első tervszerűen megszerkesztett vizsgálatok. Az 1696 nyarán végzett magyarországi felmérés-sorozat mindenképpen döntő fontosságú volt a Kárpátmedence, sőt egész Közép-Európa kartográfiájában. 62 A 10 fokos nyugati izogón vonal az egyetlen, amely a szárazföldet átszeli. Részlet E. Halley: A New and Correcte Sea Chart of the World... London, 1702. lapjából
