Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)

KÖZLEMÉNYEK - Dr. Kozák Miklós: Egy tudós professzor, Székyné Dr. Fux Vilma emlékére

A lányok, időrendben Vilma, Margit és Irén több íz­ben nyaraltak Gölnicbányán és később is élő kapcso­latokat ápoltak ottani unokatestvéreikkel. Egy ilyen nyaralás során Margit egy félrekezelt betegség folytán fiatalon, 12 évesen elhunyt. Irén közismert tornász, olimpikon, főiskolai tornatanár és edző lett, akit a debreceni városvezetés 1998-ban Hajós Alfréd Díjjal tüntetett ki. A szülők fájdalmát mérsékelte 1930-ban született kései fiúgyermekük Fux Lajos, aki Debrecenben ne­velkedett, tanult, de a gimnáziumot már Budapesten a Fasori Evangélikus Gimnáziumban fejezte be 1949- ben. 1953-ban az ELTE-n szerzett vegyész diplomát, s hivatása mellett később angol és német nyelvekből szakfordító lett. 1954-től 4 éven át a Veszprémi Vegy­ipari Egyetemen az Analitikai-Kémiai Tanszék tanár­segédje, majd 1979-ig a Lámpa és Villamossági Rt. Üveglabor vezetője. Az idősebb leánytestvér Vilma Debrecenben tanult, s a Dóczy Gimnáziumban 1934-ben jelesen érettségi­zett. Eminens tanulóként, önképzőköri elnökként ő köszöntötte az iskolába látogató Kodály Zoltánt. Egyetemi pályafutása első éveit az akkor frissen fel­épült debreceni Tisza István Tudományegyetemen töltötte, ahol 1939-ben szerzett természetrajz-kémia szakos tanári oklevelet. Tanárai korán felfigyeltek ki­váló képességeire, kiemelkedő szorgalmára, német és francia nyelvtudására, így már hallgatóként be­kapcsolódott a korabeli írásmóddal ásvány-földtani Intézet”-ne\s nevezett Telegdi Róth Károly (1933-36), Hoffer András (1936-37, 1941-44), Ferenczi István (1937-40) professzorok vezette tanszék munkájába, ahol Vígh Gyula magántanárként tanított őslénytant is (1939-44). 1939-40-ben fizetéstelen tanársegéd, 1940-42-ben díjas gyakornok, fizetéstelen tanársegéd, majd 1942- 43-ban ún. díjas tanársegéd megnevezésű alkalmazás­ban állt. Fiatal kutatóként olyan későbbi kiválóságokkal is­merkedhetett meg a Tanszéken 1935-43 között, mint a gyakornoki és tanársegédi beosztásban átmeneti­leg itt dolgozó Wein György, Balogh Kálmán, Noszky Jenő, Horváth Albert, Ormós Erzsébet, bethlenfalvi Paál Géza, Tímár Lajos és Dudás László. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg, majd 1943- ban esküdött meg férjével, Dr. Széky Ferenc (1913­Dr. Fux Vilma és Dr. Széky Ferenc esküvői képe 1943-ból 1993) frissen végzett jogásszal, akivel mindvégig pél­dás és szeretetteljes házasságban éltek. Apósa a Ho- moród-völgybői származott, az Alfoldön kapott állást, kántortanító Túrkevén, majd igazgatótanító Mező­túron. Komádiból nősült, s itt, Mezőtúron született fia Ferenc, aki élete végéig ápolta az erdélyi rokonsági kapcsolatokat. Mivel a nehéz gazdasági és politikai helyzetben az ifjú férj a fővárosban rendőrségi segédfogalmazóként kapott állást, Pestre költözött, ahová tanszéki munka­helyét feladva felesége is követte. Apály utcai lakásuk életük végéig biztonságot adó családi fészek, menedék volt a tágabb család, a rokonság, de sokszor a bará­tok számára is. Itt született első gyermekük Széky Pé­ter (1945-1985), aki magyar-orosz szakos tanárként, majd újságíróként tevékenykedett. A család számára a háború vége felé érkezett el a hét szűk esztendő, tele viszontagságokkal. Rövid boldog együttélés után Feri bácsit a főváros ostromakor - mi­33

Next

/
Oldalképek
Tartalom