Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)

KÖZLEMÉNYEK - Dr. Kozák Miklós: Egy tudós professzor, Székyné Dr. Fux Vilma emlékére

A lányok, időrendben Vilma, Margit és Irén több ízben nyaraltak Gölnicbányán és később is élő kapcsolatokat ápoltak ottani unokatestvéreikkel. Egy ilyen nyaralás során Margit egy félrekezelt betegség folytán fiatalon, 12 évesen elhunyt. Irén közismert tornász, olimpikon, főiskolai tornatanár és edző lett, akit a debreceni városvezetés 1998-ban Hajós Alfréd Díjjal tüntetett ki.

A szülők fájdalmát mérsékelte 1930-ban született kései fiúgyermekük Fux Lajos, aki Debrecenben nevelkedett, tanult, de a gimnáziumot már Budapesten a Fasori Evangélikus Gimnáziumban fejezte be 1949- ben. 1953-ban az ELTE-n szerzett vegyész diplomát, s hivatása mellett később angol és német nyelvekből szakfordító lett. 1954-től 4 éven át a Veszprémi Vegyipari Egyetemen az Analitikai-Kémiai Tanszék tanársegédje, majd 1979-ig a Lámpa és Villamossági Rt. Üveglabor vezetője.

Az idősebb leánytestvér Vilma Debrecenben tanult, s a Dóczy Gimnáziumban 1934-ben jelesen érettségizett. Eminens tanulóként, önképzőköri elnökként ő köszöntötte az iskolába látogató Kodály Zoltánt.

Egyetemi pályafutása első éveit az akkor frissen felépült debreceni Tisza István Tudományegyetemen töltötte, ahol 1939-ben szerzett természetrajz-kémia szakos tanári oklevelet. Tanárai korán felfigyeltek kiváló képességeire, kiemelkedő szorgalmára, német és francia nyelvtudására, így már hallgatóként bekapcsolódott a korabeli írásmóddal ásvány-földtani Intézet”-ne\s nevezett Telegdi Róth Károly (1933-36), Hoffer András (1936-37, 1941-44), Ferenczi István (1937-40) professzorok vezette tanszék munkájába, ahol Vígh Gyula magántanárként tanított őslénytant

is (1939-44).

1939-40-ben fizetéstelen tanársegéd, 1940-42-ben díjas gyakornok, fizetéstelen tanársegéd, majd 1942- 43-ban ún. díjas tanársegéd megnevezésű alkalmazásban állt.

Fiatal kutatóként olyan későbbi kiválóságokkal ismerkedhetett meg a Tanszéken 1935-43 között, mint a gyakornoki és tanársegédi beosztásban átmenetileg itt dolgozó Wein György, Balogh Kálmán, Noszky Jenő, Horváth Albert, Ormós Erzsébet, bethlenfalvi Paál Géza, Tímár Lajos és Dudás László.

Egyetemi évei alatt ismerkedett meg, majd 1943- ban esküdött meg férjével, Dr. Széky Ferenc (1913Dr. Fux Vilma és Dr. Széky Ferenc esküvői képe 1943-ból

1993) frissen végzett jogásszal, akivel mindvégig példás és szeretetteljes házasságban éltek. Apósa a Ho- moród-völgybői származott, az Alfoldön kapott állást, kántortanító Túrkevén, majd igazgatótanító Mezőtúron. Komádiból nősült, s itt, Mezőtúron született fia Ferenc, aki élete végéig ápolta az erdélyi rokonsági kapcsolatokat.

Mivel a nehéz gazdasági és politikai helyzetben az ifjú férj a fővárosban rendőrségi segédfogalmazóként kapott állást, Pestre költözött, ahová tanszéki munkahelyét feladva felesége is követte. Apály utcai lakásuk életük végéig biztonságot adó családi fészek, menedék volt a tágabb család, a rokonság, de sokszor a barátok számára is. Itt született első gyermekük Széky Péter (1945-1985), aki magyar-orosz szakos tanárként, majd újságíróként tevékenykedett.

A család számára a háború vége felé érkezett el a hét szűk esztendő, tele viszontagságokkal. Rövid boldog együttélés után Feri bácsit a főváros ostromakor - mi33