Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Lovász György: Bulla Béla és a magyar tájkutatás
tudta saját területi szintézisébe beépíteni. Ügy gondoljuk, hogy a fenti vázlat meggyőzően bizonyítja Bulla Béla tudományos érdemeit, amelynek során — többek között — megfogalmazta a különbözőséget a társ- illetve rokontudományok és a természeti földrajz között, valamint a tájföldrajzi kutatások kibontakoztatása terén tett jelentős, végül az egységes földrajz megteremtésének irányába tett kezdeti lépéseit. IRODALOM BULLA BÉLA (1928): A Keszthelyi-hegység földrajza. Földrajzi Közlemény pp. 1-30. BULLA BÉLA (1955): A magyar földrajztudomány útja a felszabadulás óta Földrajzi Közlemények pp. 93-117. BULLA BÉLA (1962) Magyarország természeti tájai. Földrajzi Közlemények pp. 1—16. BULLA BÉLA - MENDÖL TIBOR (1947): A Kárpát-medence földrajza. CHOLNOKY JENŐ (é.n.): Magyarország földrajza. n: A Föld és élete. Világrészek, országok emberek. VI. CHOLNOKY JENŐ (1918): Magyarország hegyvízrajza és települései. In. Lóczy L.(szerk.) Magyar Szentkorona országainak földrajzi, társadalomtudományi közművelődési és közgazdasági leírása. Magy. Földr.Társ. Kiad, Budapest CHOLNOKYJENŐ (1929): Magyarország földrajza. Tud. Gyűjt. 101. Danubia K. HOLLÓ K. (1935): Tata és környékének földrajza. Szeged. HUNFALVY JÁNOS (1863—65): Magyarország természeti viszonyainak leírása. KOGUTOV1CZ KÁROLY (1930): Dunántúl és Kisalföld írásban és képben. I—II. Szeged. Magy. Kir. Ferenc József Tud. Egy. Földr. Int. kiad. KÖVÉR F. (1930): A Hanság földrajza. Föld és Ember X. évf. LÁNG SÁNDOR (1960): Magyarország tájai. 1: 2 000 000. In: Magyarország éghajlati Atlasza LÓCZY LAJOS (1918): Magyarország földtani szerkezete. In: Lóczi Lóczy Lajos (szerk.) A Magyar Szentkorona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési, és közgazdasági leírása. Magy. Földr. Társ. Kiad. Budapest, pp. 5—85. MAROSI SÁNDOR (1980): Tájkutatási irányzatok, tájértékelés, tájtipológiai eredmények. Elmélet-Mód- szer-Gyakorlat 35.sz. MTA FKI, Budapest MIHALIK L. (1926): A Tétényi plató földrajza. Földrajzi Közlemények pp. 90-103. PRINZ GYULA (1914): Magyarország földrajza. A magyar föld és életjelenségeinek oknyomozó leírása. Magy. Földr. Int. Rt., Budapest PRINZ GYULA (1942) Magyarország földrajza. Renaissance K., Budapest BÉLA BULLA AND LANDSCAPE RESEARCH IN HUNGARY by Dr. György Lovász The paper evaluates Béla Bulla’s contribution to landscape research. In order to get an unbiassed picture, previous systems of regionalization are also outlined. The period starting from 1863—65 is characterized by simple descriptions of morphography and surface geology. Later geological structure became a central topic, while in the third stage morphometry and geomorphic evolution acquired a decisive role in the identification and distinction of landscapes. Even then there existed no complex geography. Since the late 1920’s attempts to describe limited areas in a complex geographical approach began to emerge. Outstanding among them is Béla Bulla’s ’Geography of Keszthely Mountains’. Undoubtedly, Béla Bulla was a pioneer of a unified geography. With his works complex physico-geographical landscape analysis, involving further factors in addition to the geological and geomorphological components of the landscape began to take shape. Translated by Dr. Dénes Lóczy 30
