Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Somogyi Sándor: Bulla Béla és a folyóvízi geomorfológia
Megállapítása szerint a folyók szakaszjellege a meder hosszában váltakozhat. Ennek oka lehet a kőzetminőség váltakozása a mederben vagy a vízgyűjtőn, a domborzatváltozás, vízlépcsők építése, a vízgyűjtő kiterjedésének változása, éghajlatváltozás, tektonikus hatás. A teraszok lehetnek átmenők és lokálisok (azaz helyi jellegűek). De időben változhat a teraszok helye és kora is. A pleisztocénben az éghajlatváltozás négy teraszt hozott létre a különböző felépítésű és szerkezetű folyóvölgyekben is. Ennek oka a vízmennyiség és a hordalék egyidejű váltakozása. A tektonikus mozgások is alakítják a folyók vízjárását és völgyképződését. Ezek főleg helyi jellegű teraszlépcsőket hoznak létre. Ilyen eredetű az antecedens-völgyek képződése is. (pl. a Rajna mellett a Pala-hegységben, az Aldunán vagy az Olt-völgyben). De hasonló a völgytorzók alakulásának eredete is. De a tengerek szintingadozása is okozhat változást a betorkolló folyó völgyének képződésében (bevágnak vagy feltöltenek a tengerszint változása miatt). A jégkorszakok is okoztak euszta- tikus szintingadozásokat. A pleisztocén 150 m-es szintcsökkenést váltott ki, de csak eddig a magasságig hatott vissza a Dunán vagy más folyókon is. A folyók szakaszjelleg-változása a természeti földrajz legbonyolultabb kérdése. A teraszok tanulságai a szerkezeti és az éghajlati változásoknak. Hatásuk a településekre, a termelésre és a közlekedésre is nagy. Felépítésük is változatos. Esésük több tényezőtől befolyásolt. Tanúik a völgyek fejlődéstörténetének. Koruk általában változatos. Az Olt Málnásnál, (1943.) (Fotó: Bulla Béla) A folyóvízi geomorfológia itthon: 1962. Bulla professzor Úrnak Magyarországról írt utolsó műve váratlan korai halála után, 1962-ben jelent meg. Ebben összefoglalta nagyívű életműve hazánkra vonatkozó fejlődését. Mi itt természetesen csak a folyóhálózatra vonatkozó utolsó véleményeivel foglalkozunk. Ebben már nincs benne annak évtizedekre terjedő fejlődésmenete. Terjedelme így is közel 100 oldalnyi. Ebben önkritikusan megállapítja, hogy ez a tárgykör a magyar földrajz egyik legkritikusabb fejezete, amit a természeti földrajz részletes kutatási eredményei ellenére a gazdasági földrajz sem eléggé hasznosít. így azt sem tudjuk, hogy a felszínre hullott 56 A Tisza mellékfolyói: Teljes hossza, km Vízgyűjtője km2 Hazai hossza, km Vízgyűjtője, km2 Bodrog 50 13571 50 972 Hernád 282 5436 93 4203 Sajó 229 12708 127 8505 Zagyva 157 5672 157 5672 Túr 95 1262 28 112 Szamos 415 15891 50 800 Hármas-Körös 91 27537 91 12931 Maros 754 30332 49 1885 Kraszna 113 3142 56 882 13
