Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
IN MEMORIAM - Búcsú Dr. Krizsán Lászlótól (Dr. Kubassek János)
2 A trianoni békeszerződést követően Erdélyben több mint két évtizedre megszűnt a kutatási lehetőség a magyarországi geográfusok számára. A második bécsi döntés után Észak-Erdély visszacsatolásakor megváltozott a helyzet. A Magyar Királyi Földtani Intézet több szakembert küldhetett ki Erdélybe geológiai, illetve morfológiai kutatások céljából. Munkájukat a kormányzat jelentős pénzeszközökkel támogatta. E dokumentum bizonyítéka annak, hogy a magyar állam előzetesen milyen bőkezűen biztosította a kutatások költségeit. A terepmunkára előzetesen kiutalt 500 pengő egy városházán alacsony beosztásban dolgozó, középfokú végzettségű közigazgatási tisztviselő 6-8 havi fizetésével volt egyenlő. Egy tanársegéd ebben az időben havonta 40-50 pengő illetményt kapott. A kiutalt összeg utólagos elszámolással már az indulás előtt egy héttel Bulla Béla rendelkezésére állt, s a fennmaradó 25 %-nyi egyéb költséget a terepmunka befejezése után számolták el. Az utófinanszírozás fogalmát akkoriban nem ismerték. A kiküldetési rendelvényt a híres Ázsia-kutató fia, if. dr. Lóczy Lajos (1891-1980) írta alá. Bulla valószínűleg ezen kiküldetése során készítette azokat az erdélyi fényképfelvételeket, melyeket jelen számunk illusztrálásaként adunk közre. IN MEMÓRIÁM BÚCSÚ DR. KRIZSÁN LÁSZLÓTÓL (Pestszentlőrinc, 1929. szeptember 28. — Százhalombatta, 2006. április 3.) A Magyar Földrajzi Múzeumot szomorú veszteség érte dr. Krizsán László történész, az MTA doktora elhunytéval. A levéltáros-történész Pestszentlőrincen született 1929. szeptember 28-án. Az ELTE BTK történe- lem-levéltár-keleti-nyelvek szakán diplomázott, majd 1967-ben kandidátusi fokozatot szerzett. Germanus Gyula tanítványa, majd tanársegéde volt. Fiatal kutatóként a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pest megyei Levéltárban dolgozott. Külföldi aspirantúráját befejezve, 1968-tól nyugdíjazásáig a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársaként tevékenykedett. Egyik fő témája a magyar kutatók szerepe a világ tudományos megismerésében, illetve Afrika népeinek XIX.-XX. századi társadalmi fejlődése volt. Magyar László és Sass Flóra munkásságát példaértékű módon dolgozta fel és tette közzé. Kimagasló érdemei vannak az Afrikában működött magyar misszionáriusok életművének feltárásában. Számos hazai és nemzetközi konferencián tartott színvonalas, gondolatgazdag előadásai, Benyovszky Móric, Teleki Sámuel, Menyhárth László, Almásy László munkásságát méltató értékelései jelentős ösztönzést adtak a tudománytörténeti kutatásoknak. Merész kérdésfelvetései olykor élénk vitákat keltettek, s további munkára, szélesebb horizontú tájékozódásra serkentették a kollégákat. Dr. Krizsán László - múzeumunk megalakulásától kezdve - értékes szakmai tanácsokkal segítette kiállításainak létrejöttét, adattárunk gyarapítását. Rendszeres előadóként mindig számíthattunk rá, a múzeumban rendezett tudományos konferenciákon. A Földrajzi 121
