Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Adalékok Érd földrajzi neveihez II. rész (Kovács Sándor)
Felavatás időpontja: 1981 június 13. Felirata: Körösi Csorna Sándor I mk'kl.il az iskola folyosóján fotókkal. Koszorúzási hely. Felirata: Körösi Csorna Sándor 1784 - 1842 „Az egész világnak a keleti nyelvtudomány alapvető nagysága, nekünk honfitársainak még a hazaszeretet és a tudós önfeláldozás örök példája.” Megjegyzés: Az iskola 2005 évi felújításakor az emlékfal eltávolításra került, tervezik visszahelyezését. (Adatközlő: Debreczeni Imréné iskola igazgató. Levél a Magyar Földrajzi Múzeum archívumában. Az iskola színes prospektusa) Kovács Sándor AD AT.FKOK ÉRD FÖLDRAJZI NEVEIHEZ II. RÉSZ 1. Potentiana hegye. A másutt Sánchegy néven emlegetett magaslat Illésházy Miklós birtokos 1722 évi birtok visszaváltási jelentésében ilyen formában szerepel az ott található bronzkori földvár nevéről. „Ercsi felé való utat is az Potentiana hegye koszt reparáltatni” (MOL P 1341.) Anonymus, Kézai, a Képes Krónika, Erdy János, Kereskényi Gyula egy itteni várról, sőt egész városról is írnak. 2. Szöllőhegy. Egy 1940-ből származó képeslapon a Kakukk-hegy ezen a néven szerepel. Egyéb változatai már korábbiakban is leírásra kerültek (Flohberg, Kígyódomb, Molnár-hegy) 3. Zugó. A Bara réten, a minaret közelében a Sulák- patak és a minaret között egy kitöltött mélyedésben, a mai gátőrház közelében keletkezett kis tavacskát hívta a köznyelv így. Kacsák, libák fürdőhelyéül szolgált. Heinrich Ottendorf osztrák utazó 1663-ból származó térképvázlatán is látni egy zsákformájú tavat, a Zugó ennek maradványa lehet. Ma már teljesen elláposodott. (Szlameniczky István közlése) 4. Szuszogó. A Vörösmarty utca végén induló Lóránd utca egy meredek dombra vezet fel, amelynek tetején van a József tér. Ezt a dombot hívta a köznyelv Szuszogónak. (D. Nagy Andrea közlése) 5. Vitézi telkek. Az Angol - Magyar Bank 1935 évi térképén - amely múzeumunk kiállításán látható - szerepel ezen a néven egy terület, amely Tusculánumtól nyugatra, az OFB földektől északra és a Szent László teleptől délre feküdt. Északi határa a Tárnoki út volt. Tulajdonképpen földeket kell érteni alatta, amelyek általában a legjobb földek voltak. Az Országos Vitézi Szék vagyonváltsággal (részletre) biztosított telkeket 1925-26-ban a Károlyi és a Halápy birtokból. Ezekből kaptak itt Eszes János, Csobánczi József, Alföldi Mátyás, Diósdi József, Kazár Mihály 4-4 holdat. Még két helyen voltak vitézi földek. A mai székesfehérvári országút és Simonpuszta között terült el két 40 holdas birtok (Vértesi és Sziklai) illetve hét 4 holdas (Somogyi, Gyergyói, Eszes, Diósdi, Kazár, Alföldi és Kovács). A tárnoki Anasztázia-pusztától nyugatra is több 4 holdas birtok volt (Pálos, Gyergyói, Somogyi, Eszes, Kazár, Kuhár, Alföldi). A vitézi földeket Horthy Miklós kormányzó által 1920-ban alapított rend tagjai kaphatták hazafias, katonai érdemeikért szigorú feltételek mellett. (PML VI. 103. és Eszes Vendel közlése) 6. Nincstelen földek. (OFB földek másik neve) Az OFB által kiosztásra került 1-1 holdas parcellákat nevezték így a népnyelvben. Ezeket a gróf Károlyi és a Halápi birtokból szakították ki. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság által az 1920-ban hozott Nagyatádi-féle földreform nyomán a vitézi telkekkel együtt, azok melletti területeken. (Eszes Vendel közlése) 7. Mátyás vagy kutyavári forrás a Kutyavári-pataknál. A kutyavár ilyen néven szereplő első ismert (törökkori) leírásában, Tholdalagi Mihály erdélyi követ 1627 évi jelentésében is szerepel név nélkül: „egy szép forráspatak mellett megszállónk. ” A népetimológia szerint a várkastélyban Mátyás király vadászkutyáit tartották. Innen ered a forrás későbbi közkeletű népi elnevezése is. Térképeken nem szerepel. (Sem turista, sem katonai térképeken nem találtuk meg. Turisták számára fontos lenne a tájékoztatás e téren való javítása is, mivel ők különös előszeretettel keresik fel a forrásokat.) 8. Dűlőnevek. Érd általunk ismert 28 dűlőnevéből kettőről nem esett még szó korábban.- Progona azaz Országúti, ami az Elviramajoron át vezető út környékét jelöli.- Perva dolina azaz Első dűlő, ami lényegében a Halápi majorral azonos. (Forrás: A néhai Késő Géza községi mérnök által múzeumunknak adományozott listán magyarul és rácul is olvashatjuk a dűlőneveket, köztük e kettőt is.) További kutatások nyomán remélhetőleg egyszer Érd utcaneveinek változásait is fel fogjuk tudni dolgozni. Eddig még le nem közölt, általunk nem ismert helyneveket is szívesen átveszünk közlésre a lokálpatrióta érdi lakosoktól. Kovács Sándor 101
