Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Sprincz Emma: A Duna-monográfiák elődje a XVII. századból

azért hogy annak segítségével a maga területét, országát keresztül-kasul bejárhassa. A földrajzi ismeretek bővítéséhez kíván hozzájárulni könyvecskéjével, amelynek adatait, a Duna-vidék földrajzát, történelmi és földrajzi munkákból gyűjtötte össze.5

Birken Donau-Strand-jának olasz fordítását és több kiadását az 1680-as évek nagy politikai eseményei tették aktuálissá: a törökök Magyarország területéről való kiűzésére szervezett háborúk, és Buda, a magyar királyság régi fővárosának felszabadítására szervezett, de 1684-ig még sikertelen hadjáratok. (Buda a török uralom alól csak 1686-ban szabadult fel.) A könyvecske 1684-es bolognai kiadásában az előszóban utal a kiadó arra, hogy a korabeli magyarországi hadi események keltik fel az érdeklődést az ország földrajzi megismerésére, de a bevezetőben először a földrajztudomány hasznát emeli ki. „Az összes tudományok között, amelyek az ember elméjét foglalkoztatják, legszebbnek a geográfiát tartom, mert ez a hasznosságot és a gyönyörködtetést egyesíti... Ezért értjük meg, hogy annyi kiváló férfiú törekedett földrajzi térképeket szerkeszteni, amely munkák egyetemleges tetszést arattak. Hasonló okból adom ki ezt a németből olaszra fordított könyvet, amely egyenként írja le azokat az országokat, amelyeknek földjén a Duna átfolyik.” (A kiadó előszava az olvasóhoz, 1—2. o.)

Az alábbiakban röviden ismertetjük a könyv szerkezetét, amely öt fejezetre oszlik:

I. A Duna vízrendszere forrásától a Fekete-tengerig, a Duna mentén épült városok, várak felsorolása, leírása, valamint a mellékfolyók menti városok, telepek felsorolása. E hatalmas terület történelmének fontosabb múlt- és jelenbeli eseményeit krónikaszerűen felsorolja, de az események történelmi értékelésére nem vállalkozik. (1—131. o.)

II. Utazás Konstantinápolyba Belgrádon át, szárazföldi útvonalon. Andreas Harsderser nürnbergi patrícius 1643 tavaszán megtett utazásának leírása. (132—144. o.)

III. Magyar és török krónika, időrendben felsorolva 45 magyar király uralkodásának adatai Szent Istvántól I. Lipót német-római császárig és magyar királyig, valamint 21 török szultán uralkodásának adatai. Történettudományi szempontból e rész forrásértéke igen csekély. (145—207. o.)

IV. Az 1662-es magyarországi török háborúk eseményeinek leírása krónika-szerűen. (208— 216. o.)

V. Azon emlékezetes események leírásának folytatása, amelyek Magyarországon, Lengyelországban, Candián (Kréta) és Törökországban történtek 1662—1684 közt. Fő helyet foglal el a magyarországi török háborúk időpontjainak felsorolása. E rész érdekessége a 234. oldalon egy üstökös megjelenésének említése, amely 1680. december 26-tól volt látható az égbolton. (217—286. o.)

A továbbiakban csak az első fejezet vázlatos ismertetésére szorítkozunk. A Duna forrásának és környékének leírásához Birken az antik szerzők adatait is felsorolja. A Duna forrásának pontos meghatározását Gerhard Mercator,6 Andreas Altauer, Paulus Hentzner, Martin Zeiler és Philip Klüver1 kutatásaira támaszkodva írja le, akiknek személyes tapasztalatai alapján a donaueschingeni vár mögött feltörő forrást tartja a Duna forrásának.8 (1—18. o.) A könyv egyetlen térképe a Duna forrásvidékét és környékét ábrázolja, készítője Martin Menradt, Hifingen város polgára és híres festője.9 Ezután a Duna folyásirányát követve egymásután ismerjük meg a folyam nagyobb és kisebb mellékvizeit, a

56

A Duna eredete c. munka olasz nyelvű címlapja (1684)