Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kubassek János: Magyar Tudományos Afrika-Expedíció
Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 6. szám, 1989. p. 45—54., Érd MAGYAR TUDOMÁNYOS AFRIKA-EXPEDÍCIÓ 1987—88 Dr. Kubassek János ÖSSZEFOGLALÁS Teleki Sámuel afrikai felfedező utazásának centenáriumán a természet- és társadalomtudományok szakembereinek részvételével kutató- és gyűjtőexpedíció hat hónapot dolgozott Kelet- és Közép-Afrika országaiban. Az utazás résztvevői három Toyota terepjáróval Panganiból kiindulva követték Teleki karavánja hajdani útvonalát. Eljutottak a Kilimandzsáróra, a Mawenzi Tarnba, a Meruhoz, a Kenya-hegységbe, a Teleki-vulkánhoz, valamint a Rudolf-tóhoz és a Stefánia-tó kiszáradt medencéjébe. Utazásuk során geomorfológiai, földtani megfigyeléseket végeztek, néprajzi tanulmányokat folytattak, s jelentős mennyiségű zoológiái és növénytani gyűjtésekkel gazdagították hazai tudományos intézményeinket. Az expedíció munkájáról film is készült, melyet a Magyar Televízió mutat be. Az utazás eredményeiről a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett időszakos kiállítás adott ízelítőt az érdeklődőknek. Az 1988-as esztendő kiemelkedő centenárium a magyar földrajzi utazások történetében. Száz évvel ezelőtt Teleki Sámuel felfedező utazása tüntette el Afrika térképéről az utolsó kiterjedt fehér foltot. A Rudolf- és a Stefánia-tavak, valamint a Teleki Sámuelről elnevezett működő tűzhányó térképre rajzolása jelentős mérföldkő a Föld tudományos megismerésében. A jeles évforduló kapcsán 1987. december 17-én nagyszabású tudományos kutatóexpedíció indult Kelet- és Közép-Afrika országaiba. A hathónapos vállalkozás során a résztvevők ösz- szehangolt közös és egyéni munkatervek alapján végeztek kutató- és gyűjtőmunkát Tanzániában, Kenyában, Ruandában, Zaire-ban és Burundiban. Előkészületek, szervezőmunka Az elmúlt hetven esztendő legnagyobb szabású, hazai szervezésű tudományos kutató-expedíciójának sikeres véghezvitelét hároméves előkészítő munka előzte meg. A vállalkozás ötletét Pokoly Béla geográfustérképész vetette fel elsőként. Az ő kezdeményezése nyomán Gábris Gyula kandidátus, egyetemi docens és Lerner János térképész, egyetemi adjunktus együttesen körvonalazták egy olyan Kelet-Afrikába irányuló tudományos expedíció tervét, mely a különböző természet- és társadalomtudományok szakembereit tömörítené. Az 1886—1888-as Teleki Sámuel vezette expedíció földrajzi, földtani, térképészeti, botanikai, zoológiái és néprajzi eredményeit tudományos körökben az egész világon elismerik. Sajnálatos tény azonban, hogy a Teleki-expedíció krónikása, a pozsonyi születésű, magát osztráknak valló Ludwig von Höhnel először német nyelven megjelent munkája nyomán Telekit sokan ma is osztrák vagy német kutatónak tartják, és a felfedező utazást osztrák vállalkozásként emlegetik. A centenárium kitűnő alkalomnak bizonyult arra, hogy a legméltóbb módon, tudományos expedícióval hívjuk fel a hazai és a külföldi szakkörök, 45 Az expedíció jelvénye
