Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Érd és környéke földtörténeti vázlata

11. ábra. Az Érd—Tétényi-fennsík domborzata.

A szarmata mészkőtábla kiemelt pereme a Benta- patak jobb partján Sóskáinál

zatos tájtípusokat alakítottak ki Érd vidékén. Hiányoznak ugyan a merész hegységi formák, de a természetbúvár a táj szerényebb köntösében is sok érdekességet és szépséget fedezhet fel23.

Vidékünket felszínalaktani, főleg domborzati szempontból négy tájra oszthatjuk: 1. Érdi-fennsík,

2. Tétényi-fennsík, 3. Érdi Mezőföld, 4. Érd—Tété- nyi-öblözet.

1. Érdi-fennsík

A földrajzi szakirodalomban Érd—Sóskúti-fennsík néven is szerepel24. Ny-i határa a Benta-patak völgye, É-on a Hosszúrét lapályára ereszkedik le, K-en a Szidónia-völgy választja el a Tétényi-fenn- síktól, D-en pedig ott húzhatjuk meg a határt, ahol az aláereszkedő mészkőfelszín átadja helyét az agyagos-löszös síkságnak (11. ábra). A terület nagyobb részét szarmata mészkőtakaró borítja, mely Ny-on 40—50 m vastag, K és D felé fokozatosan elvékonyodik, és a Szidónia-völgyhöz közeledve felváltja az idősebb kavicsos-homokos aljazat (12. ábra). Ez a kettősség egyben meghatározza a táj kétféle arculatát is: a mészkőfelszín sivár, köves, lapos karsztterület, míg a kavicsos-homokos térszín vízfolyásokkal, völgyekkel erősen összeszabdalt, változatos domborzatú tájrész. A fennsík legmagasabb pontja a mészkőtakaró ÉNy-i nyúlványán emelkedő 334 m-es Iharos-hegy. Innen D felé a fennsík általában 6—10°-os szögben lejt a Tárnokimedence irányába. Közben két lépcsőszint figyelhető meg 260—280 m, és 200—240 m tengerszint feletti magasságban.

35