Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Érd és környéke földtörténeti vázlata

8. ábra. Érd és környéke földtani térképe. Szentes Ferenc nyomán, de új rétegtani korbeosztás szerint. Jel- magyarázat: I. jelenkori (holocén) ártéri üledék (öntésagyag, öntéshomok, iszapos homok stb.); 2. felsőpleisztocén lösz, homokos lösz, löszös lejtötörmelék; 3. felső-pleisztocén kavicsos homok (a Duna II. és IV. terasza); 4. pliocén és felső-miocén (felső-pannon) agyag és homok (Congeria kagylókkal); 5. felső-miocén (alsó-pannon) homok, kavicsos homok, homokkő; 6. középső-miocén (szarmata) durvamészkő; 7. középső- miocén (tortonai vogy badeni) lajtamészkő; 8. alsó-miocén kavics és homok nagy pectenekkel (korábban burdigaliai, ma kárpáti, ottnangi és eggenburgi emelet); 9.felsö-oligocén homok, homokkő, agyag (Pectunculus obovatus = Glycymeris obovata kagylókkal), a—b = földtani szelvény a 12. ábrán, c—d = ua. a 13. ábrán

fokozatosan kiédesedő beltóvá alakult. Ez volt az ún. Pannon-tó, amely néhány szigethegység kivételével csaknem az egész Dunántúlt és az Alföldet beborította (7. ábra). Érd térsége ebben a korban is partszegélyi övezetnek számított. Az alsó-pannonban feltehetően az egész területet elborította a víz, és a szarmata mészkőre agyagos, homokos üledékek rakódtak le. Később, amikor megindult a Budaihegység megifjodása, az Érd—Tétényi-plató térsége is lassan emelkedni kezdett, különösen a Ny-i (sóskúti) része. így a felső-pannon tavi üledékei már nem kerülhettek a tetejére, sőt az alsó-pannon laza lerakódásait is lepusztította az erózió a mészkőtábla tetejéről. A pannóniai üledékek nagyobb, 100 m-t is meghaladó vastagságban halmozódtak fel a fennsíktól DNy-ra, a Mezőföldön, valamint D-re Diósd vidékén (8. ábra), itt azonban szerkezeti okok miatt erősen megsüllyedtek.

A harmadidőszak utolsó rövid szakaszában, a pliocén korban (5—2 millió évvel ezelőtt) a Kárpátok erőteljes emelkedése közben a medence beltava fokozatosan összezsugorodott. A középhegység mérsékelt emelkedése miatt Érd térségéből is visszahúzódott a víz, és a pannon üledékekre csak kevés folyóvízi hordalék és lejtőtörmelék került, míg máshol az erózió a pannon üledékek felső részeit is lehordta.

Érd környékének domborzata s mindenekelőtt az Érd—Tétényi-mészkőfennsík az utóbbi közel 2 millió évben, a földtörténet negyedidőszakában alakult ki. Ennek a periódusnak nagy részét a pleisztocén21 foglalja el, és csak alig 10 000 évesnek számítják a jelenkort (holocén).

A harmadidőszak végére a pannon beltó majdnem teljesen feltöltődött. A pleisztocén hideg szakaszai csak a Kárpát-medence magasabb hegy32