Lendvai Tamás Edit (szerk.): Közel Afrikához. Sikeres felfedező vagy furfangos kalandor? Magyar László expedíciói és eredményei Afrikában a XIX. században (Érd, 2012)
Hogyan kapcsolódik össze Magyar László személye és a kér vércse?
Hogyan kapcsolódik össze Magyar László személye és a kék vércse? A kék vércse (Falco vespertinus) kistermetű ragadozó madár, népies nevén palavércse, tipikus alföldi madarunk. Ked- k/ véli az erdőfoltokkal, fasorokkal tarkított, füves, ^ sík vidékeket. Táplálékát is ezeken a területeken találja meg. Ezek elsősorban rovarok, sáskák, szöcskék, de zsákmányol békát, gyíkot, kisebb madarakat is. Költőterülete Európában, hazánkban éri el elterjedésének nyugati határát, Tőlünk keleti irányba, egészen a Bajkál-tóig fészkel. A kék vércse vándorló madár, és mint a Ma- i gyarországon fészkelő, ám télire elvonuló 1 madaraink többsége, ő is Afrikában telel. Щ 2009-ben a Magyar Madártani Egyesü- §• let kutatómunkájának köszönhetően kiderült, hogy a Kárpát-medencében fészkelő madarak jelentős része té- Щ len Angolában, a Magyar László által Щ bejárt területen tartózkodik. Magyar '*7 László úti beszámolójában is említést tesz a vércséről: .... Vércse=falco= itt l1 Kapamba, úgy szinte több más nemek, M. de melyek tölök mind csak gonga névvel Jf ; •g jjj Vv esmertetnek”. fL. A kék vércse hímje sötét színezetű, palaszürke, lábai élénk narancsvörösek A kék vércse tojója különbözik a hímtől, háta szürke-fekete harántsávozott, fejtetője és hasa vörhenyessárga Magyar László tudományos munkája Angolá- í ban, és a kék vércse vándorlása összeköti a két országot. Mind a ketten ugyanazt a területet járták és „repülik” be, csak más indíttatásból; egyiket a természete, míg a másikat a termé szét hajtotta vándorlásra.
