Lendvai Tamás Edit (szerk.): Közel Afrikához. Sikeres felfedező vagy furfangos kalandor? Magyar László expedíciói és eredményei Afrikában a XIX. században (Érd, 2012)

Szilasi Ildikó Hermina: Angola ma - Magyar László nyomában

fából épített szálláshelye mára bizonyára megsemmisült. Egyrészt- ahogy Dr. Thirring Gusztáv írta- valószínűleg Magyar apósának 1857-es meggyilkolása után felégették. Amennyiben nem a belviszály tette tönkre, az idő vasfoga vagy a természet tette magáévá az épületegyüttest, ahol Magyar- leveleiből kitűnik - boldogan élt.

Szilasi Ildikó Hermina és Lantai- Csont Gergely az Angolai Kartográfiai Intézet segítségével, a Magyar által rajzolt és jelenkori katonai térképek alapján néhány kilométeres pontossággal beazonosították Magyar szállását. A kutatópárosnak csalódnia kellett, mivel az egykor gazdag flórájú és faunájú területen kies pusztaságot találtak, ahol a polgárháború emlékét leégett A Kámba-tó épületek és taposóaknák őrzik. Bár az Angolai Nemzeti Aknamentesítő Fotó: Lantai-Csont Gergely Intézet (National Demining Institute) a legmodernebb gépi technológiával eredményes aknamentesítő munkát végez országszerte, a Magyarországnál tizenháromszor nagyobb alapterületű Angolában máig akadnak aknaveszélyes területek, főképp a főutaktól messzebb eső vidéki területeken. Becslések szerint 6-20 millió aknát telepítettek az 1975-2002-ig tartó polgárháború során. Az egy évtizede zajló aknamentesítés során a főutak és mellékutak legtöbbjét már megtisztították, 2010-2011-ben 500.000 focipályányi területet mentesítettek.

Nem tudhatjuk, milyen jövőt képzelt Magyar László Angolának, ahol új otthonra talált, ahol szerették és befogadták. Megkockáztathatjuk talán, hogy egy három évtizedes polgárháborút, amely az ő általa oly nagyon kedvelt területeket sújtotta leginkább, legmerészebb álmaiban sem jósolt volna. A fegyveres konfliktus nem csak az érintett területek infrastruktúráját és gazdaságát tette tönkre, de gyógyíthatatlan sebeket ejtett a helyi közösségek társadalmi életében, kultúrájában. A királyi rendszer felbomlott, az erős lábakon álló biéi királyság meggyengült. A királyi székhelyet felégették, a királyi család tagjai elmenekültek, az angolai tartományi minisztériumok pedig abban bíznak, hogy a korabeli - így Magyar László etnográfiai leírásai is - minél előbb portugál fordításra kerülnek és kiadatnak, hiszen szájhagyomány útján alig maradtak fenn tradíciók. A kutatópáros csalódottan vette tudomásul, hogy az expedíció során senki sem ismerte Magyar László nevét. Szilasi Ildikó Hermina szerint ez azért is szomorú, mert a 2009- es, kongói Torday-Kongó Expedíció során többekkel találkozott, akik ismerték a 20. század elején Kongóban kutató Torday Emil (1875-1931) nevét és munkásságát. Ugyanakkor az is igaz, hogy a több évtizedes polgárháború során az angolai archívumok nagy része megsemmisült, illetve mivel a háborús időkben a mindennapi túlélés fontosabb prioritás volt, így a hagyományok átörökítését és a szájhagyomány útján történő ápolását elhanyagolták.

Lánc és óriásedény. A rabszolga kereskedelem emlékhelyén ma gyerekek játszanak. Moanda falu, Kongó

Fotó: Lantai-Csont Gergely

5A