Lendvai Tamás Edit (szerk.): Közel Afrikához. Sikeres felfedező vagy furfangos kalandor? Magyar László expedíciói és eredményei Afrikában a XIX. században (Érd, 2012)
Szilasi Ildikó Hermina: Angola ma - Magyar László nyomában
2012. június 6-án kéfős magyar kutatócsoport indult Angolába, majd a Kongói Demokratikus Köztársaságba, hogy Magyar László emlékeit kutassa. Szilasi Ildikó Hermina Afrika-kutató, antropológus, az Afrikai- Magyar Egyesület munkatársa és Lantai-Csont Gergely fotográfus arra vállalkoztak, hogy Magyar László XIX. századi angolai és kongói útvonalának tengerparti részét bejárják, dokumentálják. A közel két hónapos projekt célja az volt, hogy megemlékezzenek Magyar László életéről és munkásságáról, ismereteket osszanak meg Angoláról és Kongóról, valamint a kultúra mezsgyéjén kapcsolatot építsenek Magyarország és az említett országok között. A magyar- afrikai diplomáciai, gazdasági kapcsolatok ugyanis a rendszerváltás után meggyengültek, pedig a gyorsan fejlődő és változó, megerősödő afrikai kontinensen a befektetőket, kereskedőket, turistákat egyaránt rengeteg lehetőség várja. Angolai - magyar együttműködésben valósult meg az expedíció Az expedíció szakmai felkészülését többek között Biernaczky Szilárd, Hunfalvy János, Krizsán László, Kubassek János, Nemerkényi Zsombor, Sebestyén Éva és Thirring Gusztáv előkutatásai, művei és tanácsai segítették. Angol, portugál, francia ajánlólevelekkel a Magyar Földrajzi Múzeum, a Pécsi Afrika Kutatóközpont, az UNESCO Magyar Bizottsága, a National Geographie látták el a szerzőpárost. Az expedíció angolaimagyar együttműködésben valósult meg, amely azért is kiemelten fontos, mert a kutatók úgy vélik, Afrikában helyi partnerek, támogatók nélkül nem érdemes projektet csinálni. Angolában a Vidékfejlesztési Minisztérium, és Bornito de Sousa Vidékfejlesztési Miniszter úr karolta fel a projektet. A kormányzati szerv egy terepjárót és egy sofőrt biztosított az expedíció teljes idejére Angolában. A Kulturális Minisztérium egy tolmácsot és helyi kísérőket adott a csapat mellé, ahol erre szükség volt. A Katolikus Missziószállás támogatást nyújtott, Dr. Széles György, a DESPAN Angola ügyvezetője, az expedíció egyik főtámogatója anyagi támogatásán túl vendégül látta a kutatópárost Luandában. Magyarországon az Afrikai-Magyar Egyesület, a Dunaföldvári Művelődési Ház, a Gödöllői Önkormányzat, a Tiszta Formák Alapítvány valamint Török László és más magukat megnevezni nem kívánó, jóakaratú magánszemélyek is hozzájárultak az együttes erővel létrejött expedíció sikeréhez. Az utazást a TAP Portugál Légitársasággal, az expedíció légi partnerével kötött partnerségi megállapodás alapozta meg. Magyarok Magyar nyomában Angolában A kutatás az angolai fővárosban, a MERCER kutatócég 2012-es adatai alapján Tokió után a világ második legdrágább fővárosaként emlegetett Luandában vette kezdetét. A közel 20 milliós lakosságú, gazdaságilag gyorsan fejlődő Angolában ugyanis a 2002-ben véget ért 27 éves polgárháború, valamint az olajban érdekelt multinacionális cégek jelenléte jócskán érzékelteti hatását.
